Amikor festészetről beszélünk, akkor elkerülhetetlenül szükségszerű a festékekről is szót ejtenünk, melyeknek kiindulási alapja minden esetben a pigmentek, melyek a festékeink színezőanyagát adják.

A pigmentekről éppen ezért majd minden tanfolyamon szót ejtünk. Mivel a tanfolyam résztvevői közül, sokan már korábbi tanfolyamon is részt vettek, ahol már sokat beszéltünk a pigmentekről, emiatt megpróbálom kicsit más irányból is megközelíteni a kérdést, és új információkat is nyújtok. Tehát ha már korábbi tanfolyamon olvastál a színekről, akkor is olvasd el ezt a leckét, mert egyrészt nem árt az ismétlés, másrészt rengeteg új ismeretet is csempésztem a tartalomba!

Ebben a leckében, kicsit áttekintjük a pigmentek tulajdonságait, aztán megnézzük, mely pigmenteket használjuk a portrék festésére és miért pont azokat, milyen tulajdonságai vannak ezeknek a pigmenteknek.

A pigmentek legfontosabb tulajdonságai.

Transzparencia/fedőképesség

Ez a tulajdonság azt mutatja meg, hogy az adott pigment, ill. a belőle készült festék mennyire transzparens (átlátszó) ill. telített (fedő). Általában a gyártók 3 kategóriát adnak meg, ezek a következők, átlátszó, félig fedő és fedő.

 

 

 

 

Minden pigment, ill. festék besorolható a fenti 3 tulajdonság egyikébe. A festő pedig sokszor egy-egy színárnyalatot aszerint választ ki, hogy inkább fedő vagy átlátszó festék felel e meg jobban munkájához. Például az Ólomfehér és a cinkfehér sokkal áttetszőbb, kisebb fedőképességgel bír, mint a titánfehér. Emiatt a portréfestők igen nagyra becsülik az ólomfehéret, mert megkönnyíti a helyes bőrtónusok kikeverését. Az átlátszó színeket sokszor nevezik lazúr festékeknek is, ahogyan az erősen fedő színeket fedőfestéknek.

 

 

De léteznek kifejezetten áttetsző színek is, melyeket éppen ezért szeretünk, az ilyen színek csak kevés hígítást igényelnek, ahhoz, hogy lazúr hatást érjünk el velük. Ilyenek pl. a Transzparens mars sárga, barna és vörös.

Toxikusság

A pigmentek tulajdonságai között szerepel egy fontos szempont a toxikusság, egyes pigmentek az egészségre ártalmatlanok, míg mások különböző mértékben veszélyesek, mérgezőek lehetnek.  Akár halálosan is, mint pl. az auri pigment és a schweinfurti zöld, melyek magas arzéntartalmuknál fogva súlyosan mérgezőek. Vagy a kevésbé mérgező, de veszélyes ólomfehér, ólom vörös, ólom-ón sárga és a nápolyi sárga, melyek ólmot tartalmaz, vagy a cinóber vörös mely higany-szulfidot tartalmaz.

A súlyosabban mérgező arzén tartalmú pigmenteket, mint a fent említetteket, mára kivonták a kereskedelmi forgalomból, ill. pl. az ólom és higanytartalmúaknál az EU-ban korlátozták a hozzáférés lehetőségét.

Más pigmenteket azért szüntettek meg, mert maga a pigment nem mérgező, vagy csak csekély ártalmas anyagot tartalmaz, de ugyanakkor a gyártás technológia jelent komoly környezeti terhelést, pl. mangán kék.

Vagy az eszközök tisztításával, a maradék anyagok szakszerűtlen kezelésével okozható súlyos környezeti terhelés, emiatt akarják kivonni a forgalomból jelenleg a Kadmium színeket.

Aztán vannak olyan színek, amikről még vitatkoznak, hogy ártalmasak e. Egy biztos, ha megfelelően kezeljük az anyagokat, nincs, mitől féljünk. Általános szabály, hogy szembe, orrba, szájba és nyílt sebbe ne jussanak, és nem lehet bajunk. A pigmenteknek ugyanis nincsenek kipárolgásai, ami ártalmas lehet, csak por alakba jelentenek légúti veszélyt, nedves festék állapotban csak a szervezetbe való bejutásától kell magunkat megóvni. Tehát ne rágcsáljuk az ecsetet, ne dohányozzunk, nassoljunk festékes kézzel, mindig mossunk munka után kezet, ha kell, használjunk védő kesztyűt, és sebbe ne kerüljön, ha ezekre ügyelünk, semmi bajunk nem eshet.

Olajfelszívódás

A pigmentek egyik fontos, jellemző tulajdonsága hogy azonos mennyiségű különböző pigmentek, eltérő mennyiségű olajat szívnak fel.

 

 

Pl. az ólomfehér kb. 10-20 % olajat szív fel, az égetett sienna akár 180 %  olajat is képes felvenni. Ez azért fontos információ, mert ha sok az olaj, akkor a festékfilm hajlamos lehet a ráncosodásra. Azonkívül minél több az olaj mennyisége, annál lassabb lesz a száradási sebesség is.

A zsíros olajokra gyakorolt szárítóhatás

Ez szintén egy nagyon fontos tényező, ugyanis egyes pigmentek különböző mértékben lassíthatják, gyorsíthatják a kötőanyagként szolgáló olajok száradási sebességét, ezáltal a belőlük készült festék száradási sebességét is. (Az akril, tempera és gouache festékeknél ez a tényező nem számít, mert ott a kötőanyag annyira gyorsan szárad, köt, hogy a pigmentek ilyen hatása nem tud érvényesülni).

Így lehetnek az egyes színek lassan száradó, közepesen száradó, vagy éppen gyorsan száradó színek. Míg pl. a lámpakorom fekete egy lassan száradó szín, addig a mangán fekete egy gyorsan száradó szín. Tehát itt is érvényes lehet, hogy a munkamódszerünkhöz megfelelő száradási sebesség alapján választunk a hasonló színek közül.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a mai festékek nagy részében, különböző olajok és száradásgyorsító adalékok (szikkatívok) segítségével optimalizálják, egymáshoz igazítják az egyes színek száradási idejét. Ez általában nem vonatkozik a csúcskategóriás, adalékanyag mentes kézműves olajfestékekre, ahol hagyják érvényesülni az anyagok saját tulajdonságait, a festőre bízzák az abból való előnyök kiaknázását és hátrányok kiküszöbölését.

Még sok egyéb tulajdonsága van a színeknek, de azok már inkább a festékeket maguknak készítő alkotóknak fontos, ezeket most nem tárgyaljuk.

A színek és pigmentek nevei

A színeket és pigmenteket különböző néven nevezzük, mely elnevezések számos különböző módon keletkeztek. Akár a természetes pigment származási, földrajzi lelőhelye alapján: pl. Természetes Sienna (Olaszországban Sienna város mellet bányászták először, onnan a neve). A növényi és állati eredetű pigmentek az élőlényről, amiből származik, pl. Indigó (Indigó cserje) vagy bíbor (bíborcsiga kivonata). Vagy az eljárásról, aminek a pigmentet alávetették, pl. Égetett sienna (a természetes sienna izzítás hatására okkersárgából vörösesbarnára változik) vagy az anyagról, amit tartalmaz, pl. Ólomfehér (ólom-oxidot tartalmaz).

A káoszt fokozzák, hogy egyes színeknek több neve is van, amit a gyártók önkényesen használnak. Így a Párizsi kék, Berlini kék, Porosz kék, Delfti kék mind-mind ugyanazt a színt, ugyanazt a pigmentet jelentik csak más-más néven.

Aztán az egyes pigmenteknek sokszor vannak eltérő megjelenési formái, emiatt egy – egy név a pigmentek egy egészen nagy csoportját takarhatja, melyekbe több tucat színárnyalat található. Pl. okkerek. Vannak sárga, vörös, de még kék, zöld, barna és fekete okkerek is. A sárga és vörös variációkból több tucat különböző színárnyalat is létezik eltérő nevekkel, pl. Olasz aranyokker, Havane narancsokker, citromokker, világos okker, sötét okker stb, mely mind az okkersárga egy-egy eltérő árnyalata.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a gyártók különböző gyártástechnikai és gazdasági okokból, sok esetben egy-egy színt utánzatként más színekből kevernek ki. Ilyenkor a drága, egyértelmű színek esetén normális esetben jelzik ezt, ilyenkor olvashatjuk azt pl. a kobaltkék esetében, hogy „kobaltkék hue”, vagy kobaltkék „utánzat, imitáció” stb. Itt a kobaltkék drága pigment ára indokolja, az olcsóbb festékekben a drága eredeti pigment cseréjét olcsóbb alternatívára. Ezzel a kobalt festék minden jellemzőjét elveszítjük, hiszen valami mást kapunk helyette, ráadásul a színárnyalat is csak hasonló lesz az eredetihez képest. A mangán kék és ólomfehér esetében, a pigment gyártás megszűnése, vagy a mérgezősége indokolta az utánzást.

Aztán ott vannak az okkerek, amik mivel természetes, bányászott földfestékek, a sok-sok különböző típus, valamint a természetes minőség egyenetlensége indokolja, hogy valami állandó minőségű és tulajdonságú a gyárak számára jól kalkulálható, kezelhető anyaggal helyettesítsék, így az okkereket és egyéb földfestékeket, gyakran szintetikus vas-oxidokkal helyettesítik és ezt sokszor az elnevezésben nem tüntetik fel.   Tehát pl. egy festékszín neve okkersárga, és valójában nem okkerföldből készül, hanem szintetikus vas-oxid sárgából.

Szerencsére rendelkezésünkre ál a pigmentek beazonosításához egy nemzetközi szabvány, amit a tisztességesebb gyártók vagy a tubuson, vagy a termék adatlapján feltüntetnek, így megtudhatjuk, valójában milyen pigmenttel dolgozunk.

Ennek a szabványnak a neve Color Index (Szín index Szám)

Több ilyen rendszer is létezik az egyik legelterjedtebb, a művészvilág által használt kódjai a következők.

Ez egy betűkből és számokból álló kód.

A betűk a pigment színének angol kezdőbetűiből származnak, a számok jelölik, hogy az adott szín melyik árnyalatával állunk szemben.

Így néznek ki.

Az első betű majdnem minden esetben „P”, ami „Pigmentet”, néha „N” ami a „Natural” szó rövidítését jelenti a második betű  pedig, midig a konkrét szín kezdőbetűje.

PW (Pigment White – Fehér Pigment)

PY (Yellow-sárga)

PO (Orange – Narancssárga)

PR (Red-Vörös)

PV (Violet-Lila)

PB (Blue-Kék)

PG (Green-Zöld)

PBr (Brown-Barna)

PBk (Black-Fekete)

PM (Metal-Metál)

NR ( Natural Red- Természetes Vörös)

stb.

A színkód első tagja a fenti kezdőbetűk egyikéből áll, a második tagja minden esetben egy szám.

Pl. PW 4 (Cinkfehér) vagy PW 6 (Titánfehér)

Ha kevert színről van szó ahol nem egy, hanem minimum 2 vagy több pigment keverékéből készül a szín akkor azt így jelzik.

PW4+PW6 (Titán-Cinkfehér) Itt a kódból ki is olvashatjuk, hogy a Titán-Cinkfehér a PW 4 számú Cinkfehérből és a PW 6 számú Titánfehérből készül.

Tehát láthatjuk, hogy a pigmentek különböző tulajdonságai miatt, sokszor nem mindegy, hogy milyen pigmentből készült színt választunk, de szerencsére többnyire van választási lehetőségünk és módunk arra, hogy megállapítsuk mivel állunk szemben és eldönthessük, mit válasszunk.

 

 

Létezik még egy szubjektív tulajdonság is, melyet a tapasztaltabb „vájt szemű” mesterek érzékelnek. Ez egyrészt a pigment törés mutatója és az un. reológiai (áramlási) tulajdonságai.

A törésmutató abból fakad, hogy pl. egy vas-oxid sárga és egy okkersárga árnyalat szerint lehet szinte teljesen egyforma, de más a mikroszkopikus szemcsemérete, így a fény bár hasonlóan mégis másként törik meg, ill. másként hatol át a két színen, más optikai tulajdonságokkal rendelkezik. Ezt sokszor szinte nem is tudatosan, de mégis érzékeljük és egyik – másik színnel festett kép emiatt jobban tetszhet, még ha a két szín látszólag megegyezik is. Ezért hívom szubjektív tulajdonságnak.

A reológiai tulajdonságok azt jelentik, hogy milyen konzisztenciális tulajdonságai vannak az adott színnek, ill. hogy miként áramlik. egyes színek hígak, folyósak, mások sűrű fogkrém szerű paszta állapotot mutatnak, megint mások, nyúlósak. Ezek elsősorban az adalékanyagoktól mentes természetesen készített festékeknél mutatkoznak meg és hozzáértő kézben igazi előnyökké válhatnak.

 

 

 

 

Erre példa Van Dyck és Velázquez festészete, ahol a nyúlós ólomfehér és a szintén nyúlós krétából készített „Gitt médium” használatának gyönyörű példájával találkozhatunk.

Fehér pigmentek

A festészetben többféle fehér pigmentet is használnak. Titánfehér, Cinkfehér, Ólomfehér, Lithophon. Továbbá használatosak a kevert fehérek, pl. Ólom-cink, Ólom-titán, Tián-cink.

A portréfestészetben elsősorban a Titán, cink és ólomfehér használatos.

Titánfehér PW6  (Titan-dioxid, titan white, titanweisz, blanc de titan)

Titándioxidból készített, kissé kékes árnyalatú, nagyon erősen fedő fehér. További tulajdonsága az erős fedőképesség mellett, hogy a színeket, már kismértékben is erősen tompítja, semlegesíti, pasztellesíti. Ugyanakkor egy stabil, időtálló fehér szín különösen a tájképfestészetben hasznos, néha a portré és ábrás képeknél is.  Mára az ólomfehér eltűnése után szinte az egyedüli leginkább univerzális fehérünk. Ha van titánfehérünk, akkor másra nincs is feltétlenül szükségünk. A titánfehér száradási ideje kifejezetten lassú.

Cinkfehér PW4  (Zinc oxide white, chinese white,  Zink white, Blanc de zinc)

A titánfehérnél kissé áttetszőbb, kevésbé jól fedő, enyhén gyöngyházfénybe hajló fehér. Sok esetben beszámoltak arról, hogy idővel hajlamos a repedezésre ezért a művészek egy része lemondott a használatáról. Egy különleges változata a Kínai fehér, amit főleg aquarell és guache festékekben használnak. A cinkfehér száradása kissé gyorsabb, mint a titánfehéré.

A cinkfehér tehát áttetszősége folytán alkalmasnak tűnik portréfestéshez, a színek keverésére, de tudatában kell lenni, a repedezésre való hajlandóságára, így használata kérdéses.

Ólomfehér PW1  (Flake white, Lead white, Cremnitz white, kremsi fehér, flamand fehér)

Az ólomfehérről ódákat lehetne zengeni és egész könyvet illene szentelni neki, annyira csodálatos szín. Igazi tragédia, hogy napjainkban az Európai Unió szabályozásai miatt megfosztották tőle a művészvilágot. Bár mérgező, de a fent leírt óvintézkedések mellet teljesen biztonságos a használata.

Az ólomfehér egy gyorsan száradó anyag, mivel majd minden színhez keverünk több, kevesebb mértékben fehéret munka közben, így ez egy természetes szárítóként funkcionál.

Nagyon rugalmas, repedezésre kevésbé hajlamos, tartós filmréteget képez.

Kellően áttetsző, a színeket nem öli meg olyan gyorsan, mint a titánfehér, megmarad a színek intenzitása, így alkalmas finom léptékű tónusváltozatok kialakítására, ami különösen fontos az emberi bőr szín tónusainak kialakítására.

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy pl. ha kadmium világos vöröshöz teszünk egy kis titánfehéret, akkor viszonylag kevés fehér adagolása mellett, észrevesszük, hogy elviszi pasztell „rózsaszínes” irányba a színt. Ugyanennyi mennyiségű ólomfehérrel keverve a szín inkább narancsos marad, tehát jobban megmarad az intenzitása. A titánfehérnek ezt a tulajdonságát, úgy hívjuk, hogy „meszessé” teszi „elmeszesíti” a színeket.

 

 

A másik nagy tulajdonsága, reológiai tulajdonság. Arra vonatkozik, hogy az ólomfehér enyhén tixotróp anyag, ha az ecsettel mozgatjuk, kenjük, akkor könnyen áramlik, de ha megállítjuk a mozgását, akkor jobban megőrzi a formáját, viszonylag híg állapotban is „ott marad” ahol hagytuk, nem kezd el folyni világnak. Valamint kissé „nyúlós” ragadós, mézszerű, ami egyedi effektusok kialakítását teszi lehetővé.

 

 

A fenti tulajdonságok miatt az ólomfehér színt a portré és figurális festők igen nagyra becsülik, sokak szerint, szerintem is szinte nélkülözhetetlen.

Sajnos mérgező tulajdonságai miatt az EU (kivéve Anglia) betiltotta a szabad hozzáférhetőségét. Hazánkban az összes festékgyártó kínálatában lévő ólomfehér, „Hue” jelzésű, azaz imitáció. Általában titán és cinkfehér keverékéből készülnek, és tulajdonságai meg sem közelíti a valódi pigmentet.

A kevert fehérek.

A kevert fehéreknél általában a 2 féle fehér tulajdonságait akarják a gyártók ötvözni. Az egyik ilyen fehér a Titán- Cinkfehér, szerintem teljesen értelmetlen a használata, mert annyival nem nő a transzparenciája a színnek amennyivel kellene. Akkor meg minek.

A másik ilyen, amikor vagy cink, vagy titánfehéret kevernek ólomfehérrel, itt már van értelme a dolognak, különösen a gyorsabb száradási idő, és a kedvező reológiai tulajdonságok miatt, ami az ólomfehérnek köszönhető.

Milyen fehéret használjunk?

A fehérek majdnem minden márkában megfelelőek lehetnek, akár az olcsóbb stúdió festékekből is. bár van néhány kifejezetten szép és jó fehér. Az olcsóbb fajták esetében talán a nagyobb sárgulási hajlandóság mutatható ki, ami kedvezőtlen lehet.  De ez nem szentírás drága nagy márkáknál is figyeltek meg erős sárgulást.

Ezért a gyárak szoktak mákolajból vagy pórsáfrány olajból készíteni fehér festékeket, melyek meg vannak különböztetve, így ezek a kevésbé sárguló olajok részben kiküszöbölik az ilyen problémákat.  A Blockx minden kék és fehér, ill. a sárgulásra érzékeny színét alapértelmezetten mákolajjal készíti.

Azt tudni kell, hogy a fehér színből mindig sok fogy, ezért ebből célszerű nagyobb mennyiséget tartani.

Fekete színek

Fekete színből az elefántcsont fekete, a lámpakorom fekete és a vas-oxid fekete használata javasolt. A fekete színek használatát egyes művészek ellenzik, ez a nézet főleg az impresszionisták miatt alakult ki, akik az előtte megszokott palettákhoz képest egy jóval világosabb, és színesebb palettát használtak, melyről száműzték a fekete színt.

Ez a nézet azonban napjainkra okafogyottá vált, főleg a realista portréfestészet tekintetében.

Elefántcsont fekete PBk 9  (Bone black, Elfenbeinschwarz, csontfekete)

Egyik leggyakrabban használt fekete, igen optimális tulajdonságokkal bír. Szép kékes szürkét ad fehérrel keverve, ez különösen alkalmassá teszi a szimultán kontraszt érzékeltetésére. Anders Zorn használta a korlátozott palettájában kék helyett. A lámpa feketénél gyorsabban, de azért ez is lassan szárad, annál kevesebb olajat szív fel és jobban fed. Régen, elszenesített elefántcsontból készítették, ma már egyéb állati csontokból készül.

Lámpakorom fekete PBk 7 (Lamp black, koromfekete)

Szegény ember ultramarinjának is hívták a kék kiváltására használt egyik szín volt, ami olcsó is volt a középkorban. Fehérrel keverve kékes szürkét ad. Másik tulajdonsága, hogy szép, lazúros transzparens szín, ami lazúrozásnál jól jöhet. Lassú száradásán, kis umbra, vagy mangán fekete hozzáadásával segítenek.  A leglassabban száradó fekete, ugyanakkor nagyon mély, a valódi, tökéletes feketéhez a legközelebb ez áll.

Mars fekete  PBk 11 (Mars Black, Iron-oxide black, vas-oxid fekete)

Szerintem az egyik legjobb fekete. Ez egy szintetikus Vas-oxid, a többi feketénél gyorsabban szárad, de korántsem annyira, mint a mangán. Jól fed, erős szín és eléggé telitett, olajfelszívása optimális, a legolcsóbb kb. 1600,- Ft/kg. Színét megtartja, enyhén kékes a szürkéje.

Sárga színek

Kadmium világos  és közép sárga  PY35 és permanens sárga PY16 ( Cadmium yellow, Permanent Yellow)

A kadmium világos és közép sárgák drága színek, ugyanakkor igen erős hatalmas színező képességgel bír, mint minden kadmium szín. Bár igen drága, ugyanakkor nagy színező ereje miatt, kevesebb kell belőle, mint más sárgákból és az utánzatokból. Így végső soron kiadósabb és csökkennek a költségeink.

A kadmium színek szintetikus színek, száradási sebességük közepes.

A kadmium világos sárgát helyettesíthetjük, az olcsóbb permanens világossárgával, winsor sárgával, ill. az utánzatokkal, (hue,).

Okkersárgák  PBr7  és vas-oxid sárgák PY42 (Yellov ochre, Mars yellow)

Az okkersárgák családja igen nagy, rengeteg árnyalat megtalálható köztük.  Valójában a barnák közé tartoznak, sárgásbarnás színük miatt. Így a pigment indexszámuk sem PY hanem PBr.

A legelterjedtebbek a Világos okkersárga, a sötét okkersárga, az aranyokker és a narancsokker. Ide tartozik még a kissé transzparens természetes sienna is. Leginkább a világos okkersárgát ajánlom. De bármelyik fent felsorolt árnyalat hasznos lehet bizonyos esetekben.

Az okkersárgák olyan sokszor agyagos, természetes vas-oxiddal szennyezett földszínek, melyek a természetben színes föld formájában megtalálhatóak. Ezeket bányászat után, tisztítják, zúzzák, szelektálják és a pigment tulajdonképpen maga a színes természetes föld.

A másik lehetőség, amikor az úgynevezett szintetikus vas-oxidokkal helyettesítik a földfestékeket. A szintetikus vas-oxid pigmentek lehetnek, sárgák, vörösek, barnák és feketék. ezeket sokszor egymással keverve a fenti színtartományba tartozó természetes földfestékek helyettesítésére használják. Előnyük az állandóság, az egyforma megbízható minőség, és a sokszor nagyobb színező erő, mint természetes társaiké.

A vas-oxid sárgákat hívják Mars sárgának is. Tulajdonképpen mindegy, hogy természetes okkert vagy vasoxidot használunk, ezek olcsó színek, így akár minőségi festékből is, túlzottan nagy kiadások nélkül választhatjuk. A lényeg a színárnyalat, ami valami világosabb legyen jelen esetben. pl. világos okkersárga.

Pontosan olcsósága miatt érdemes akár többfélét is tartani belőle. Legfontosabb a már említett világos okker mellet, az aranyokker, természetes sienna, és valami sötétebb, közepes okker.

Néhány változata

Olasz Arany okker vagy Veronai sienna PY 43

Angol: Italian Gold Ochre light

Nagyon szép ragyogó, kissé aranybarnás színű félig áttetsző sárga földfesték. Az aranyokkerek egyik legszebb formája. A Természetes sienna nevét onnan kapta, hogy először az olaszországi Sienna mellet bányászták.

További gyakori változatok melyek hasznosak.

Világos okkersárga PY 43

Ez talán a legfontosabb okkersárgánk

Sötét okkersárga PY 43

Havanna Narancs (Francia Narancs Okker) PY 43

Mars sárga PY 42

Transzparens Mars Sárga PY 42

Indiai sárga 

Az indiai sárga általában szintetikus festékek és vas-oxidok keverékéből készített áttetsző sárga, minden gyártónál más recept szerint készül.

A fenti sárgákon kívül van még 3 olyan sárga, ami igen fontos a portréfestés világában.

Ezek a következők

Nápolyi világos és sötét sárga PY 41

A nápolyi sárga ólom – antimon sárga. Ez egy történelmi pigment, amit már az ókor óta ismer az emberiség egyik legrégebbi szintetikusan előállított színünk. Legkorábbi kb. 2500 éves leletek Babiloni zománcozott téglák formájában került elő, a Perzsa fazekasság mindig is használta. Európában a reneszánsz idején terjedt el, használata a festészetben.

A Nápolyi sárgák ólomtartalmuknál fogva nagyon gyorsan száradnak, reológiai tulajdonságaik pedig hasonlóak az ólomfehéréhez. Kevésbé agresszív a színező erejük, mint pl. a kadmium sárgáké.

Teljesen átlátszatlan, jól fedő színek. Ugyanakkor nagyon jó a színtartó képességük, stabil, tartós bevonatot képeznek. Ezek a tulajdonságok a mai napig kedvelté teszik a portréfestők körében.

Mérgező ólomtartalma miatt, az EU korlátozta kereskedelmi forgalmát, emiatt hazánkban nehezen beszerezhető.

Több árnyalata is ismert, a leggyakoribbak

Nápolyi sárga Világos

Enyhén citrom okker felé hajló, szép, tiszta világos sárga. A „citrom okker felé hajlás” azt jelenti, hogy pl. egy kadmium világos sárgánál semlegesebb, enyhén okkeres citromsárgás szín.

Nápolyi sárga sötét

Színkaraktere leginkább a narancsokkerre hasonlít, kissé semleges narancs vöröses, okkeres szín.

Nápolyi sárga Párizs

Egy igazi világos okkerre hasonlító szín.

A 3 árnyalat közül a világos sárga a leg univerzálisabb, de gyors száradásuk és reológiai képességeik miatt mindegyik hasznos szín. A portréfestészetben egyaránt hasznosak lehetnek.

Egy másik csoport

Ólom-ón sárga (Szín index száma nincs besorolva)

Szintén mesterségesen előállított történelmi pigmentről van szó, a 13. század óta ismert. Először az ún. I.-es típusú ólom-ón sárga létezett, mely az ólomkristályüveg gyártás mellékterméke volt. A II.-es típusú ólom-ón sárgát először a kerámia ipar, majd hamarosan a festészet is használta. Rembrandt munkáiban is azonosították, de igazán a 18. században terjedt el a festők körében.

 

 

A II.-es típusú nápolyi sárga úgy készült, hogy ólomfehér pigmentet (ólom-oxid) és ón oxidot kevertek majd izzították. Az ón oxidot úgy is előállították, hogy az ónt elégették. Az ónt megolvasztották, majd levegővel érintkezve tovább izzították, így lassan elégett. A visszamaradt anyag egy fehér por volt, ez az ón-oxid.

Ha ólomfehéret izzítanak, akkor az előbb narancs, majd vöröses színőre színeződik. Ha mindezt ón-oxiddal keverve végzik, akkor a folyamat végén, vöröses színből sárgás színűre változik, ez lesz az ólom-ón sárga pigment.

Ha a műveletet különböző arányú keverékekkel végzik, ill. a folyamat hosszát és az alkalmazott hőmérsékletet variálják, akkor különböző színárnyalatok jönnek létre, a világos sárgától a citrom sárgán át egészen a narancsos, vöröses sárgákig.

A folyamat első leírását, a 15. századi „Bolognai kéziratból” ismerjük.

Az Ólom-ón sárgák nagyon hasonlóak a nápolyi sárgákhoz, gyakran helyettesítik őket egymással. Az ólomtartalmuknál fogva nagyon gyorsan száradnak, reológiai tulajdonságaik pedig hasonlóak az ólomfehéréhez. Kevésbé agresszív a színező erejük, mint pl. a kadmium sárgáké.

Teljesen átlátszatlan, jól fedő színek. Ugyanakkor nagyon jó a színtartó képességük, stabil, tartós bevonatot képeznek. Ezek a tulajdonságok a mai napig kedvelté teszik a portréfestők körében.

Mérgező ólomtartalma miatt, az EU korlátozta kereskedelmi forgalmát, emiatt hazánkban nehezen beszerezhető.

Több árnyalata is ismert, leggyakoribbak

Ólom-ón sárga világos

Ez egy semleges világos sárga, olyan mintha citrom okkerhez kevernénk fehéret.

Ólom-ón sárga

Enyhén citromos, kissé semleges sárga. Leginkább a Nápolyi világos sárgára hasonlít, gyakran nehéz őket megkülönböztetni egymástól. A nápolyi világos sárgánál néha citromosabb az árnyalata.

Ólom-ón sárga sötét

Félig áttetsző narancsokker árnyalatú sárga. A középkorban hívták ólom zselének is. Az ólomfehér alacsonyabb hőmérsékleten izzítva semleges narancsos színt kap, ezt hívták ólomglétnek, ha ez ón-oxiddal keverve következett be, akkor ez volt a sötét ólom-ón sárga.

A 3 árnyalat közül az ólom-ón sárga a leg univerzálisabb, ezzel lehet kiváltani a Nápolyi világos sárgát is. De gyors száradásuk és reológiai képességeik miatt mindegyik hasznos szín. A portréfestészetben egyaránt hasznosak lehetnek.

Nikkel-titán sárga PY 53

Ez egy 20. századi pigment, az 1960-as években kezdett elterjedni, a pigment tián oxidok és nikkel és antimon együttes melegítésével készül. A Nikkel titán sárga nem mérgező, és nem is túl drága szín.

Gyakran használják a Nápolyi sárga és az ólom ón sárga helyettesítésére.

Nagyon hasonló, az ólom-ón sárga világos árnyalatához, ill. nápolyi világos sárga fehérrel kevert árnyalataihoz.

Így a portréfestésben is hasznos kisegítő szín lehet.

Imitációk

Ha nem sikerül valódi pigmentből készített színeket beszerezni, akkor ajánlom a Blockx és Renesans nápolyi sárga imitációkat, továbbá, mindkét cégnek van Nikkel titán sárgája is.

Az ólom ón sárgák, nápolyi sárgák és nikkel titán sárgák, semlegesebb sárga árnyalatai, sokszor képesek kevés fehérrel keverve olyan sárgás fehéreket adni, melyek további kevergetés nélkül, alkalmasak világos sárgás fehér bőrtónusok megjelenítésére.

Készítettem egy tesztet, amelyen összehasonlítottam a rendelkezésemre álló valódi ólom ón sárgákat, nápolyi sárgákat és az utánzataikat, továbbá a nikkel titán sárgákat.

Az alábbi táblázatokon megtekintheted őket.

 

 

 

 

 

Vörös színek

A vörös színekből 2 intenzív és egy földszínt használunk a tanfolyam alatt.

Az intenzív színek a Cadmium világos vörös PR 108, vagy permanent világosvörös PR4, esetleg vermilion vörös. (Cadmium Red Light, Pemanent Red Light, Vermilion)

Továbbá egy lilásabb, sötét bordó pl. Alizarin kárminvörös (Alizarin crimson), NR8

A kadmium világos vörösről minden igaz, amit a kadmium sárgánál elmondtunk, hiszen a kadmium színek családjába tartozik. Ez egy kissé narancsos, világos és élénk vörös, rendkívül nagy színező erejű pigment, ami drága, de nagyon kiadós. A Jó bőrtónusok egyik legfontosabb összetevője. Régen a kadmium színek előtt, vermilion ill. cinóber vöröset használtak, ezek drága ára és mérgező higanyszulfid tartalma miatt nem kaphatóak, ill. csak korlátozottan, ezért napjainkban kadmiummal vagy pyrol vörössel szokták helyettesíteni.

Az alizarin kármin egy lilás tónusú nagyon sötét bordó, kissé transzparens és ma már többféle változata van, legtöbbjük használható számunkra. Száradási ideje igen lassú.

A földszínek családja szintén igen nagy. Vas-oxid vörös PR 101, Égetett Sienna PBr7 (Ref Ochre, Burnt sienna, Mars Red, Iron-Oxid red)

Itt is a vörös okkerek és szintetikus vas-oxid vörösök uralják a terepet, és ugyanaz érvényes ide is, mint amit az okkereknél leírtam. Itt főként a velencei vöröset és/vagy valami transzparens, mars vöröset vagy vöröses árnyalatú égetett sziénát javasolok. Ez szintén igen áttetsző, szép tüzes tónusú, vöröses barna, pl. a Velázquez, az Apellész és a Minimál paletta elengedhetetlen színe.

A portréfestésben különös jelentősége van a valódi cinóbervörösnek és a velencei vörösnek.

A cinóbervörös jelentősége abban rejlik, hogy enyhén semleges, de intenzív vörös, mely nem olyan intenzív és agresszív színező erejű, mint a kadmium vörösek. A kisebb intenzitás segít abban, hogy könnyebben tudunk pl. szintén kevésbé fedő ólomfehérrel, apró léptékekben színárnyalatokat létrehozni.

A portréfestésnél fontos, hogy sok egymástól csak kicsit eltérő tónust keverjünk ki, amit könnyebb kevésbé erős pigmentekkel megvalósítani.

A túlzottan intenzív tiszta vörös, pl. fehérrel keverve nem természetes rózsaszíneket ad, fehérrel és sárgával keverve, pedig túlzottan intenzív narancsokat produkál.

Emiatt szerencsésebbek a kissé semlegesebb árnyalatú vörösek, mint amilyen a cinóber vörös is. A cinóber vörös szinte egyedülálló, abban, hogy még elég intenzív ahhoz, hogy pl. egy szép vörös kendőt fessünk vele, de már eléggé semleges ahhoz, hogy a bőrszenekhez szükséges természetesebb rózsaszíneket és narancsokat adjon.

A velencei vörös szintén egy olyan semleges vörös föld szín, mely kissé narancsos, lilás rozsdavörös szín. Ez a semleges tulajdonsága nagyon hasznos a bőrtónusok kikeveréséhez.

A cinóbervörös és a velencei vörösek egyedülálló módon képesek együttműködni a nápolyi és ólom ón sárgákkal, ólomfehérrel. Sokszor minden különösebb erőfeszítés nélkül, szinte automatikusan adják a megfelelő bőr tónusokat.

Néhány változata

Cinóber vörös vagy vermilion vörös PR 106

Természetes Higyany-Szulfid ásvány egy mérgező higany tartalmú ásványi érc, melynek gyönyörű élénk vörös színe van, mely szín nem mindig állandó, néha hajlamos lehet sötétedni. A mérgezősége miatt rá is vonatkoznak az ólmfestékeknél említett uniós szabályozások. A kínaiak nagyon rége kifejlesztettek egy eljárást, mellyel módosították az eredeti bányászott ércet, ez egy különösen tiszta, ragyogó színt eredményezett, ezt a változatát nevezik Kínai cinóbnernek vagy Vermilion vörösnek. Helyettesíteni, Kadmium világos vörössel vagy Pyrol vörössel szokták. A festők palettáján alapvető szín.

Kadmium világos közepews és sötét vörös PR 108

A kadmium sárgáknál leírtak az irányadóak ezekre a pigmentekre is, hiszen ezek is kadmium festékek.

Permanent világos, közép és sötét vörös PR 4

A permanens sárgáknál leírtak az irányadóak ezekre a színekre is.

Pyrol vörös és Pyrol narancs vörös PR 255 és PO 73

A pyrol vörösek nagyon hasznosak a cinóber vörös helyettesítésére, nagyon élénk intenzív színek.

Alizarin kármin vörös NR 8

A festők palettáján a Cinóber vörös mellett a másik leggyakoribb szín.

Gyakran helyettesítik Crimson Lakkal mely általában Pyrol vörös PR 255-ből készül

Crimson Lakk PR 255

Az alizarin kármin helyettesítésére használt annál tartósabb, stabilabb sötét vörös szín.

Velencei vörös PR 102

Természetes vasoxid vörös földfesték kissé narancsos árnyalattal

 

 

Angol vörös PR 102

Természetes vasoxid vörös földfesték kissé lilás árnyalattal

Indiai vörös PR 102

Természetes vasoxid vörös földfesték kissé lilás árnyalattal

Mars vörös PR 101

Változatos árnyalatú szintetikus vas-oxid szín, sokszor ebből készítik a velencei, angol, indiai és egyéb vörös földfestékeket.

Transzparens Mars vörös PR 101

Szép, áttetsző szintetikus vasoxid vörös.

A portréfestéshez valódi cinóbervörös hiányában a Blockx pyrol vöröst és Velencei vöröst, továbbá a Renesans Vermilion vörös (Hue) ajánlom.

Nemrégen jelent meg két írásom a Kinva Art Festőművész blogon a cinóber vörös színről, ez nagyon is aktuális és témába vág, úgyhogy mindenképpen olvasd el őket.

 

Cinóbervörös pigment ismertetése

Cinóbervörös pigment teszt

Barnák

A barnák esetünkben valamilyen Umbrát jelölnek. Ez lehet természetes vagy égetett umbra is. PBr7. (Natural Umber, Raw Umber, Burn Umber)

Az umbrák az okkerekhez hasonlóan természetben megtalálható földszínek. Az okkerektől abban különböznek, hogy míg az okkerek főleg természetes vas-oxidokat tartalmaznak, addig az umbrák ehelyett (vagy emellett), mangánt tartalmaznak. A mangán nagyon erős száradásgyorsító (katalizáló) hatással van az olajokra. A közép barnától a sötét barnáig terjedő tartomány (az égetett a sötétebb) a zöldes, vöröses, barnás és feketés tónusokban található.

Az umbrák jelentősége összetett.

Egyrészt az egyik leg gyorsabban száradó pigmentünk, így természetes száradás gyorsítóként funkcionál. Kitűnő aláfestésekhez is, hiszen hamar megszárad. Ráadásul portré és testszínek kikeverésénél is nagyon jó árnyékos tónusok érhetők el velük. Az umbrák alacsony ára lehetővé teszi, hogy több féle tónust is tartsunk belőlük, kevés befektetéssel, javaslom a zöldes természetes és a Vöröses és sötétbarnás égetett umbrákat. A legjobb minőségűek a Cipruson bányászott umbrák.

Néhány változatuk

Természetes umbra barnás árnyalat PBr 7

Ciprusi zöld umbra természetes PB r7

Égetett umbra Barna PBr 7

Égetett umbra vöröses PBr 7

Kasseli barna vagy Van Dyke Barna PBr 8

Egy természetes vas és mangán oxid tartalmú barnaszén. Félig fedő szép lazúros meleg barna színe van. A gyártók gyakran két különböző árnyalatot neveznek el a fenti két néven, pedig valójában mindkét név ugyanazt a pigmentet takarja. Néha ezt is helyettesítik szintetikus vas oxiddal.

Égetett sienna PBr 7

A Természetes sienna izzított változatát nevezik égetett siennának. Nagyon szép, lazúros áttetsző, félig fedő vöröses néha vékony rétegben narancsos barna szín. Ez a szép tüzes narancsos barna tónusa miatt szeretjük. Éppen ezért elsősorban ezeket a változatait érdemes keresni. Az égetett siennának a Francia vagy az olasz változatai adják a legszebb vöröses tónusokat. ezt is szokták helyettesíteni vas oxidokkal.

Kékek

A tanfolyam alatt kétféle kéket használunk, az egyik az olcsó ultramarinkék PB29 a másik a méregdrága Kobaltkék PB28 (Ultramarine blue) és (Cobalt Blue).

Ultramarin kék PB 29

Ultramarine blue

Az ultramarinkék ma már olcsón hozzáférhető szín, mely szinte minden alap palettában megtalálható, a Velázquez és a Minimál, palettában fontos szerep jut neki, a tájképeknél egy sor remek zöld készíthető belőle.

Az ultramarin kék története nagyon érdekes. Eredetileg Afganisztánban bányászott Lapis Lazuli féldrágakőből készítették, egy nagyon bonyolult, hosszadalmas és gazdaságtalan eljárással. Emiatt ára az arannyal vetekedett, csak nagyon gazdag megrendelők tudták megfinanszírozni használatát, gí Királykéknek is nevezték.

 

 

A neve a latin Ultramrinus (Tengeren túlról) szóból származtatják, ami arra, utal, hogy a 13-14. században kereskedők hozták be hajókon a köveket.

 

A reneszánsz festők kedvelt színe volt. Szűz Mária ábrázolásokon is innetől lárhatjuk, korábban a Mária képeken Mária ruhája vörös volt, de mivel az Ultramarin kék olyan drága volt ezért a 14. század körül ennek használata terjedt, el. Úgy gondolták a Megváltó édesanyjának ábrázolásakor megilleti a legdrágább szín használata, íg vált a korábban vörös ruha kékké a Mária ábrázolásokon.

Később kifejlesztették a ma is használt olcsó szintetikus ultramarint amivel tökéletesen helyettesíthető a lapis lazuli pigment.

Kobalt kék PB 28 

Cobalt Blue

A Kobaltkék az egyik legdrágább szín napjainkban. Egyedi tónusa más színekből kikeverhetetlen, az umbrához hasonlóan nagyon gyorsan szárad, kiváló égszínekhez, csendéletekhez, egyes testszínek adalékanyaga lehet. Az akadémiai paletta része és kiegészíthető vele a Zorn paletta is.

Cölin kék, vagy égkék PB 35

Caeruleaun Blue

A cölinkék egy kobalt-cink oxid, a kobaltkéknél hidegebb színe van. leginkább égszínekhez használjuk, kobalt tartalma miatt szintén gyorsan szárad. Több gyár Caeruleaum kék néven hozza forgalomba. Ez megtévesztő, mert a Caeruleaum kék a régi Ókorban használt Egyiptomi kék neve volt és a cölinkék ezzel nem egyezik meg.

Porosz kék  PB 27

Prussian Blue, Milori kék, Berlini kék, Delfti kék, Párizsi kék

A poroszkék egy Ferri- ferro-cianid pigment. Hatalmas színező erejű lazúros pigment. Krómsárgákkal a nagyon szép zöldeket ad.

Ftalo kék PB 15

Phlato cyan Blue

A Ftalo kék egy Flato-cianin pigment. nagyon sok kék és zöld keveréknek ez a szintetikus pigment az alapja, viszonylag olcsó, és nagy színező erő jellemzi. A természetes színeket kedvelőknek egy kissé mesterkéltnek tűnhet a színe. Elsősorban, különböző egyéb színek alapanyagaként ajánlom, színkeverésekhez.

 

Lilák

A lilák viszonylag ritkán szükségesek munka közben, de ha kellenek, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy nagyon nehéz szép lilát keverni a meglévő vörös és kék színeinkből, ez indokolja a lila pigmentek használatát.

Kobalt lila PV 14

Cobalt Violet

A kobalt lila cobalt-foszfát talán a legszebb intenzív lila szín, gyakorlatilag semmiből sem lehet kikeverni ezért egyedülálló, száradási sebessége a kobalt pigmentekhez méltón nagyon gyors. A kobalt lila szokott lenni a legdrágább szín a palettánkon.

Mangán lila PV 16

Manganese Violet

Egy másik szép lila, mangán oxid tartalmánál fogva ez is gyorsan szárad, kevésbé tiszta szín, mint a kobalt lila de sokkal olcsóbb annál.

Zöldek

A zöld színeket kevésbé szoktam javasolni, mert véleményem szerint igazán jó és használható zöldeket magunknak kell kikevernünk. Pl. Cinóber zöld stb. Ugyanakkor van néhány hasznos zöld, melyet érdemes beszerezni.

Tüzes Króm-oxid  zöld  PG 18

Viridian Green

Ez a zöld a króm-oxid.hidrát zöld. Egy nagyon hasznos zöld, ugyanis a zöldek egyik legszélesebb tartományát lehet belőle kikeverni. Ára ugyanakkor drága. Nem szabad összetéveszteni egy másik pigmenttel, a Króm-oxid zölddel, vagy a párizsi kék és krómsárga keverékéből nyert króm zölddel.

Króm-oxid zöld PG 17

Króm-oxid zöld

A króm-oxid zöld (tehát nem króm-oxid-hidrát) egy szép tompa, kissé olajos zöld, a zöld pigmentek között az egyik legtermészetesebb zöld, emiatt tájkép palettában egészen jól használható. A zöld földek árnyalatai is jól kikeverhető belőle.

Thlato zöld  PG 36

Phlato green

A Thalo zöld egy phlatocian és heliogén pigmentekből készített erős színező erejű, töményen nagyon sötét, de jól lazúrozó zöld. Gyakran a nedv zöldeket is ebből keverik ki. Mivel eléggé mesterkélt szín, leginkább intenzív fekete kikeveréséhez használom. Másra nem nagyon javasolom.

Zöld föld PG 23

Terre verte

A zöld föld egy agyagos, gyakran glaukonittal (zöld ásvány) szennyezett, természetes föld. Leggyakoribb a Cseh és a Veronai zöld föld. De létezik Ciprusi változata is. A ciprusi változatnak ismert egy kékes és egy sárgás árnyalata. A ciprusiak értékesebbek a Cseh és a Veronai változatoknál. A zöld földek neve jelzi eredetüket, ahonnan bányásszák őket.

Főleg imprimatúráknál, és verdaccio festésnél szokták használni, de tompa semleges színe miatt tájképeknél is előfordulhat.

Kevert zöldek

A kevert zöldeknek komoly jelentőségük van a tájképfestészetben, hiszen mint ahogyan majd látni fogjuk, nem igazán jók a gyári tubus színek, néhány kivételtől eltekintve.

Emiatt a festő inkább sárgákból és kékekből maga keveri ki a megfelelő színeket.

 

 

 

 

A tájképfestéshez a legjobb kevert színek, melyek kereskedelmi forgalomban is kaphatóak, a Cinóber zöld és a króm zöld.

Esetleg még oliva zöld néven is szokott lenni néhány színvariáció ami szintén nagyon jó.

A nedv zöld és a phlato zöld is szóba kerülhet néha, de ezek aztán tényleg akkora eltéréseket mutatnak, hogy nagyon nehéz megbízni az ilyen árnyalatokban.

Az ilyen gyárilag kevert színeken sokszor annyit kell módosítgatni, hogy neméri meg a fáradságot.

A probléma ezekkel a gyári kevert színekkel, hogy ahány gyártó, annyi féle árnyalatban léteznek.

A nevek is sokszor másak, ahogy a kevert szín összetevőinek receptjei is változók. Emiatt korántsem egységes a kép.

Így a legjobb megoldás, ha a kevert színeket magunk állítjuk elő, amennyiben van olyan szín amit gyakran, rendszeresen használunk, akkor esetleg az előre tubusolás is szóba jöhet.

A patikában kaphatóak 40-60,- Ft körüli áron üres tubusok többféle méretben, melyeknek a vége nincs összelapítva. Valójában annyi a dolgunk, hogy a keverendő színekből a kész tubusokból kinyomjuk a megfelelő mennyiségeket, összekeverjük és betöltjük egy ilyen tubusba. Lezárjuk a tubust akár fel is csipkézettjük és már készen is van a saját, nekünk leginkább megfelelő tubusolt szín.

Egy mindenre alkalmas festőpaletta összeállítására az alábbi színsort javaslom.

Az alábbi színek 2 csoportra vanna osztva. Az első felsorolásban a “szükséges színek” vannak megnevezve. ezek azok a színek, melyekre szinte bármikor, bármilyen munkához szükségünk lehet. Ebből a színsorból hellyel közzel akármilyen árnyalat kikeverhető.

A 2. felsorolás a “kiegészítő színek” ezeknek a színeknek a megléte nem feltétlenül szükségszerű, de nagyban megkönnyítheti a festő munkáját.

A különböző földfestékek, mint az okkerek, umbrák és siennák, vörösföldek nagyon olcsó színek, emiatt ezekből érdemes többféle árnyalatot tartanunk, hiszen beszerzésük kevésbé megterhelő anyagilag, így olcsón tudjuk változatossá tenni a palettánkat. Egyébként is a korlátozott palettával való munkához elengedhetetlenek a föld színek, hiszen ezek a klasszikus mester paletták szinte kivétel nélkül semleges földszínekkel operálnak.

A szükséges színek

Ólomfehér

Titánfehér

Elefántcsontfekete

Kadmium citromsárga

Kadmium világossárga

Kadmium narancs sárga

Pyrol vörös, vagy kadmium világos vörös

Alizarin kármin vörös

Ultramarin kék

cölin kék

Kobaltkék

Világos okkersárga

Velencei vörös

Égetett sienna (vöröses)

Természetes umbra (zöldes)

Égetett umbra (vöröses)

Kiegészítő színek opcionálisan

Viridian

Króm-oxid zöld

Zöld föld

Aranyokker

Sötét okker sárga

Indiai sárga

Valódi Nápolyi világos sárga

Kobalt vagy Mangán lila

Króm sárgák

Porosz kék

Phlato kék

Ellenörző kérédsek

1. Miért érdemes ismerni a pigmentek Color Index Számát?
2. Miért kell tisztában lenni, hogy az egyes festék színek valójában milyen pigmenteket tartalmaznak, és miért kell a pigmenteket ismerni?
3. Miért nem jók a kevert színek?