Az előző bejegyzésben, mely ITT OLVASHATÓ a festészetben a blokkolás módszeréről és a síkok használatának jelentőségéről írtam. Ebben a bejegyzésben a Ritmusnak a jelentőségéről lesz szó, az emberábrázolás terén. A ritmus megértésének és helyes alkalmazásának nagyon fontos szerepe van az emberábrázolásban.

A ritmus, amely leggyakrabban a zenéhez kapcsolódik, a vizuális művészetekre is alkalmazható. Ezt többféleképpen lehet kifejezni, a szín, a tónus és a forma alapján, minden olyan kifejezésnél, amely kifejezések egyébként szintén megjelennek zenei környezetben is, pl. hangszín, hang tónus stb. A ritmus tehát a festés technikában is, a különböző technikai folyamatok egymáshoz kapcsolódásának, és különbségeinek kifejezésmódjaként is használatos. Akkor alkalmazzuk, ha valamilyen azonos minőség ismétlődését tapasztaljuk egy alkotáson.

Eszerint a definíció szerint, egy alkotáson lehet ritmusa a színeknek, tónusoknak, ecsetvonásoknak, az ábrázolt alak formájának, a képen ismétlődő alakzatoknak stb.

 

Egy alak ritmusa, a formái által „mozgásnak” tekinthető. A középvonal a póz általános mozgását írja le, és jó kiindulópont a kép ritmusának keresése során. Átmegy az egész alakon, és összekapcsolja az összes formát. Az emberi alak ábrázolásának „jó zeneszerzője” a festő, aki a zeneszerzőhöz hasonlóan, megfelelő ritmusok használatával képes a saját vizuális művét, egy magasabb színvonalra emelni. A festő tehát alkotás közben összekapcsolja ezeket a formákat, olyan vonalakkal, amelyek harmóniát és mozgást mutatnak. A hosszú, kúpos alakzatok ismétlődése, harmonikusan elrendezve, ahogy azt a fenti rajzon láthatjuk, arra szolgálnak, hogy hangsúlyozzák a modell pózában, annak finom, lágy ívét.

 

 

Ilja Repin, férfi lábat ábrázoló tanulmány rajzán a ritmus sokkal erőteljesebben érzékelhető. Repin a láb izomzatának anatómiai felépítésében, érzékelhető a ritmus. Ezt a ritmust Repin a forma körvonalain kívűl, a síkok érzékeltetésével mutat be. A síkokat pedig a kép szín értékeinek, fény árnyék hatásainak változtatásával mutatja meg. Repin rajzán jól megfigyelhető, hogy a láb kontúrjának egyik oldalától a másik oldaláig húzódnak azok a képzeletbeli vonalak, melyekkel a ritmus érzékelhetővé válik. A képen az izom formák árnyáktónusai segítenek e képzeletbeli vonalak érzékelésében. Ezek a vonalak mintegy kötélként csavarodnak a lábra, egyfajta ismétlődő rombuszmintás háló szemeit alkotva. Ezáltal egyfajta egységet, is adnak a képnek, amely a harmónia eléréséhez szükséges. Repin ezekkel a vonalakkal segítette elő a képen látható alak lábán az elképzelt mozdulatnak az energiáinak érzékeltetését. A képen szinte tapintható az izmok munkája, dinamikát, erőt, energiát sugározva magából, aminek következtében a szemlélő már-már azt várja, hogy a képen látható láb a valóságban is megmozdul.

 

A ritmus vizsgálatakor fontos megjegyezni, hogy inkább tervezési elvet jelentenek, nem feltétlenül egy általános érvényű technikának értendőek. Emiatt a ritmus érzékeltetése a képen igen változatos hatású lehet, sokféle módon jelenhet meg. Velázqez  Rokeby Vénusz c. festményén nagy, megszakítás nélküli ritmust érzékelhetünk, amely kilép az alak azaz a konkrét emberábrázolás korlátai közül, és a kép egyéb részein is folytatódik, pl. az ágytakaró ívén és a háttér egyes részein.

Ebből az derül ki, hogy egy képen található ritmus nem csak a kép blokkolásával kialakított síkok által tapasztalható, hanem akár az egész kompozíció szerves részeként is létezhet. Így ez is, csak a ritmusnak az alkotásokon való megjelenítésének sokoldalúságát demonstráló újabb szép példa.

 

 

Egon Schiele fenti festményén pont a fenti példáknak az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Schiele a ritmust arra használta az emberábrázolás terén, hogy szándékosan megtörje azt és ezzel okozott egyfajta diszharmóniát a képein, melyek oly jellemzőek voltak rá. Schiele munkássága azt példázza, hogy a ritmus nem csak úgy lehet, fontos egy festményen, hogy jelen van a képen, hanem úgy is ha arra, használjuk, hogy a képen a ritmus megtörését vagy akár hiányát mutatjuk be. Természetesen a ritmus jelentősége a képeken akkor is fontos, ha szándékosan elhagyjuk, hiszen valaminek a hiányát (Schiele esetében pl. a ritmusét), csak akkor tudjuk igazán érzékeltetni, ha ismerjük az ellentétét, és annak fontosságát is.

Emberábrázolás 1. Online Festőtanfolyam

Te már mindent tudsz az emberi test ábrázolásáról? Anatómiailag helyes, szép bőrszínű figurákat festesz? Vagy van még mit javítanod? Akár hogy is, szerintem ezt azért nézd meg!

Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, kérlek oszd meg a facebookon is!

Alul a hozzászólások között pedig megoszthatod a gondolataidat a cikkel kapcsolatosan!