A „Természet hívó szava” életünk számos területén megmutatkozik a mai napig. Akár a természetjáró túrákban, a házi kedvencek tartásában, vagy éppen kertészkedésben vagy tájépítésben, kedvenc természetfilm sorozatunk nézésében teljesedik ki. Ez az attitűd örökre megmutatja az ember és a természet szoros elválaszthatatlanságát. Tehát a tájkép mint téma, a festészetben egy teljesen hétköznapi és természetes emberi igény kifejeződésének egy formája…

A tájképfestésnek számos gyakorlati módszere van, művészeti szempontból pedig nagyon sokféleképpen lehet kifejezni, hiszen a művészettörténeti példák is igazolják, hogy szinte az összes „izmussal” festettek tájakat is.

A blogon már 3 bejegyzés született a közelmúltban melyekben Magyar tájképfestő művészeket mutattunk be. Ha figyelmesen megnézzük a munkásságukat, akkor némi hasonlóságot lehet felfedezni alkotásaik között. Ezek a hasonlóságok, illetve a mögöttük meglévő okok jelentik mai bejegyzésünk témáját.

A Magyar tájképfestők nagyon gyakran festenek őszi tájképeket, a mostani leckében az őszi színek keverését tekintjük át…

A zöld szín okozza a tájképfestőknek a legnagyobb problémát, ennek oka igen összetett.

A tájképfestészet folyamata a következő 8 lépésből áll. Ez egyfajta ellenőrző lista is, mely lépésről lépésre segít a kép elkészítésében. Ha az alábbi leckében található 8 pontot sikeresen végíg veszed minden kép elkészítésénél, jó eséllyel a festmény is sikeres alkotás lesz.

Ahogyan az majd a tanfolyam későbbi leckéiben megtapasztalható lesz, a Magyar tájképfestő mesterek többnyire alkalmazzák és nagyon szépen alkalmazzák a levegő perspektíva ábrázolását a festményeiken. Mielőtt továbbmennénk vizsgáljuk meg közelebbről mi is az a levegőperspektíva.

A perspektíva ismeret lényege, hogy a három dimenziós valóságot ábrázoljuk a 2 dimenziós képsíkon. Természetesen a Magyar tájképfestők is alkalmazzák a perspektíva szabályait festményeiken. A tájkép ábrázolásoknál különösen ott ahol épületeket is bemutatunk a képen, pl. egy alföldi tanyát, fontos szerep jut a pontos perspektíva ábrázolásának, hiszen enélkül torz lenne a képe, melyet még egy avatatlan néző is érzékelne.

Ebben a leckében a perspektívának azokat a leggyakoribb elemeit vesszük át, amelyek a tájképfestészetben a leggyakrabban alkalmazásra kerülnek.

Ebben a leckében megismerjük azokat a hibákat amiket az ég ábrázolásánál leggyakrabban vétenek a festők. emellett a helyes megoldásokat is megtudhatjuk és a leckében még a az „égszínkeverés” elmélete és gyakorlata is megtalálható.

Ebben a leckében a korábban elkészített színtáblák használatának módját mutatom be. Ahogy majd a leckéből is kiderül, a színtáblák elkészítése, nem csak arra jó, hogy a színkeverést gyakoroljuk, hanem arra is nagyon jól használhatóak a kész színtáblák, hogy beazonosítsunk a segítségével színeket, színösszetételeket.

A kompozíciós videóban bemutatom a festmények festésének kompozíciós folyamatát.

A videóban bemutatom a festmények festésének folyamatában a fák és aljnövényzet festésének azt a módszerét, melyet a magyar tájképfestők is alkalmaznak.

Őszi erdő 1. oktató videó 50 x 40 tájkép festése

Séta az erdőben, 2. oktató videó 30 x 40 tájkép festése

Holt-ág partján, 3. oktató videó 30 x 40 tájkép festése

Erdei tanya, 4. oktató videó 30 x 40 tájkép festése

Elhagyott tanya, 5. oktató videó 50 x 40 tájkép festése

Tanyavilág, 6. oktató videó 70 x 40 tájkép festése

Alkony a folyón, 7. oktató videó 50 x 40 tájkép festése