A színkeverés, a vöröshagyma és a Miyagi módszer, az emberábrázolás terén. Azt hiszem most mindenki azt gondolja, hogy nekem teljesen elment az eszem. Írogatom itt a festészettel meg az emberábrázolással kapcsolatos cikkeimet, és biztosan közben valami bekattant nálam és elgurult a gyógyszerem, hogy ilyen zagyvaságokat írok. Mi ez a Miyagi módszer? Milyen vöröshagymáról beszélek? Hogy jönnek ezek a festészethez és az emberábrázoláshoz?

Nos egy meglepő összefüggésre szeretnék ebben a cikkben rámutatni.

 

A Miyagi módszer

Valójában nincs ilyen nevű technika a festészetben. Ezt én találtam ki, tehát egy szubjektíven önkényes elnevezés a részemről.

Gyermekkorom egyik kedvelt filmje volt a 80-as évek videókorszakában népszerű “Karate Kölyök” c. film. Gondolom sokan láttátok közületek is ezt a mai, érett és felnőtt szemmel nézve, nem éppen magas színvonalú film alkotást.  Akkoriban gyerekként és a harcművészet szerelmeseként mindenesetre sokáig szerettem e filmet. Később aztán rájöttem, hogy harcművészeti szakmai szemmel badarság az egész, és nem is egy jó film, de akkor szerettem és ez volt a lényeg.

Aki esetleg nem látta a filmet, a lényege, hogy egy tinédzser fiút, bántanak a társai, ő pedig összebarátkozik egy rejtéjes, öreg Japánnal, egy bonsai mesterrel. Az öregről kiderül, hogy karate sensei. A fiú megkéri tanítsa őt, kis vonakodás után aztán Miyagi mester beleegyezik ebbe. Az első hetekben semmi mást nem csináltat a fiúval, csak házat festett, autót sikáltat, és a kerti deszka járdát csiszoltatja vele. Mindegyik munkafázisnál megköveteli a sráctól, hogy egy bizonyos mozdulat szerint csinálja a munkát, pl. körkörös csiszoló mozgással stb. Pontosan bemutatja a mozdulatot a fiúnak, aki aztán kezdhet dolgozni.

Néhány nap után persze a tinédzser elunja a mókát, és feléled benne a gyanú, hogy őt rászedték és kihasználják. Hiszen egy darab karate mozdulatot sem mutatott neki az öreg, de annál több munkát végeztet vele a házkörül.

Végül persze kiderül, hogy a munkavégzéshez meghatározott mozdulatsorok, visszaköszöntek később egy-egy karate mozdulatban. Tulajdonképpen az öreg ezekre készítette fel a fiút, így rögzítette a mozdulatokat benne, és így készítette fel az izmait a karate mozgásokhoz. A másik haszna az volt, hogy mielőtt tanítani kezdte volna, ezáltal felmérte a kitartását is. Ez egyébként bevett módszer volt régen a harcművészetekben, az előzetes kitartás próbák, fontos folyamatát képezték a tanítás megkezdésének.

De a lényeg, hogy Miyagi mester úgy kezdte el tanítani a fiút karatézni, hogy előbb nem karatét kellett tanulnia, hanem valami mást, pl. padlócsiszolást!

Ez hát a Miyagi módszer. A szöveg végére, érteni fogod az összefüggést is.

 

A vöröshagyma szerepe a festészetben

Na ez az ami végkép elképzelhetetlen első hallásra, hogy jön a festészethez a vöröshagyma!?

Kétféle képpen is.

1. Sokan nem tudják, de ha egy olajfestményt félbe marad, és hagyják megszáradni, pl. várnak 2-3 hetet a munka folytatása előtt, akkor az történik, hogy egy szabad szemmel nem látható,  zsíros filmbevonat képződik a festmény felszínén. Amikor aztán erre rá szeretnénk festeni, főleg egy vékony, felhígított festékréteget, akkor előfordul, hogy a híg festék elkezd gyöngyözni a megszáradt, zsíros festékrétegen. Nem vonja azt be egyenletesen, hanem lazúrosan összeugrik kisebb festékgyöngyökké. Miként egy zsíros tányéron is így gyöngyözik a víz, ugyanazt a jelenséget tapasztaljuk. Ez persze megnehezíti a munkát.

A régi mestereknek volt ez ellen egy egyszerű módszere. Egy félbevágott vöröshagymával átdörzsölték a festmény felszínét. A hagyma illóolajai oldották ezt a láthatlan zsíros réteget, és pár perc múlva erre rá lehet festeni anélkül, hogy a fent említett gyöngyözés kialakult volna. A hagyma egyébként nem árt a festménynek. A módszer működik, nem igényel szaktudást, magam is szoktam alkalmazni. Még csak túl erős hagyma szagot sem szoktam tapasztalni.

De nem ez a lényeg, ezzel csak azt akartam elmondani, hogy szóba kerülhet egyébként is a vöröshagyma az olajfestészetben.

Amiről igazából most beszélni szeretnék, azok a vöröshagymát ábrázoló csendéletek.

2. Régi meggyőződésem, hogy csendéletek festésével kell kezdeni a festészet tanulását, mégpedig elsősorban nem is virágcsendéletekkel, hanem asztali csendéletekkel. Amelyeken különböző színű, formájú és méretű tárgyak láthatóak. Amikor portréfestő tanfolyamot terveztem indítani, akkor is felkészülésként előtte egy csendéletfestő tanfolyamot is csináltam a fenti okok miatt.

A csendéletfestésben a festészet szinte minden területét lehet modellezni, fel lehet különösebb tét nélkül készülni mindenre. Megtanulhatjuk a kompozíció kialakítását, a fények, a megvilágítás beállítását, a különböző formák megjelenítésének módjait, a színekkel, színtónusokkal, és festőtechnikákkal is szabadon kísérletezhetünk ezáltal.

A vöröshagyma pedig az emberábrázolás egyik legegyszerűbb, legjobb felkészítő modellje!

Miért?

Azért mert ha megnézzük a vöröshagymát, annak hajának színe, a sárgásfehértől a vörösesbarnáig terjed. Ha ezeket különböző megvilágításokban helyezzük el, akkor rengeteg színtónus variációt tudunk ezekkel elérni, amelyek nagyon hasonló tónusok azokhoz, mint amiket az emberi test színein is tapasztalunk.

Emellett a vöröshagyma textúrája is nagyon sok hasonlóságot mutat az emberi bőr textúrájával, festészeti szempontból. A vöröshagyma gömbölyded formája, hasonló íveket mutat, mint az emberi test egyes gömbölyded formái. A fej, a mellek, a térdek, vállak és még rengeteg testtájon láthatunk hasonló íveket.

Tehát a fények és árnyékok váltakozása, a színátmenetek, az elvesző élek, félárnyékok stb. nagyon hasonlóan alakulnak a hagyma felszínén, mint az emberi testen.

Összegezve a vöröshagyma minden háztartásban jelen van, de egy zöldségesboltban fillérekért beszerezhetünk belőle többféle változatot, emellett lila hagymát és fokhagymát is érdemes festenünk ha már belekezdünk.

Olcsó, egyszerű, mindenki számára könnyen elérhető, változatos modellt kapunk ezáltal, aminek ábrázolásában ha gyakorlatot szerzünk, akkor abból sokat kamatoztathatunk később az emberábrázolás esetén is.

Mindezt pedig úgy tehetjük, hogy különösebb tétje sincs a dolognak, hiszen egy-egy hagymás csendélethez csak egy darab, kb. 20 x 20, vagy 20 x 25-ös, kis alapozott farost lemez kell, és ha elrontjuk sem történik semmi tragédia.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ráadásul még egy dolgot ígérhetek.

Higgyétek el, ha elkezditek, a vártnál sokkal nagyobb élvezetet, örömet fog okozni egy.egy jól sikerült vöröshagymás festmény.

Ez tehát a Miaygi módszer általam átírt változata, amikor vöröshagyma csendélettel készülünk neki az emberábrázolásnak. Tehát végül is ez egy rávezető gyakorlat, ami felkészít a későbbi komolyabb munkára. A “Miyagi módszer” elnevezést csak egy kis vicces figyelemfelkeltésnek szántam, a lényeg a gyakorlat hasznosságában van.

Természetesen nem hanyagolhatjuk el az egyéb rávezető gyakorlatokat sem, úgymint szín és színérték vázlatok, gesztus tanulmányok, Anatómiai tanulmányok, Ritmus tanulmányok, blokkolás stb. sem. Ezeket mind, mind tanulni fogjuk a vadonatúj Emberábrázolás 1. online festőtanfolyamon, ami hamarosan elkezdődik!

 

 

Emberábrázolás 1. Online Festőtanfolyam

Te már mindent tudsz az emberi test ábrázolásáról? Anatómiailag helyes, szép bőrszínű figurákat festesz? Vagy van még mit javítanod? Akár hogy is, szerintem ezt azért nézd meg!

Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, kérlek oszd meg a facebookon is!

Alul a hozzászólások között pedig megoszthatod a gondolataidat a cikkel kapcsolatosan!