Ebben a bejegyzésben azt boncolgatom, hogy milyen fontossága és szerepe van a csendéletfestésnek a festészetben. Mit nyerünk mi festők a csendéletekkel?
A csendélet beállítása
A csendéletfestésben az a jó, hogy szabadon tudjuk a téma tartalmát és beállítását variálni.
Csendélet modell összeállítása
Míg pl. egy tájkép komponálásánál a meglévő táj adottságaiból kell kiindulnunk, és a tényleges változtatásokat, nem tudjuk a tényleges táj átrendezésével variálni egy jobb kompozíció érdekében. Hiszen nyilván nem fogunk pl. fákat kivágni, vagy telepíteni, csak azért, hogy a megfelelő változtatásokat eszközöljük a táj látványában a sikeresebb tájkép kompozíció végett.
Tehát a tájat csak gondolatban tudjuk átrendezni, esetleg vázlatokkal kísérletezhetünk.
Ezzel szemben a csendéletet úgy állítjuk össze, ahogy nekünk tetszik. Azt teszünk bele, amit csak akarunk, szabadon variálva a különböző tárgyakat, színeket stb. Néhány mozdulattal újabb tárgyakat adhatunk hozzá, vagy vehetünk el belőle.
A fények beállítása
Míg egy tájkép esetében csak az aktuális napszak és évszak, valamint az időjárásból eredő lehetőségeink vannak a fényviszonyok megválasztásában. Természetesen a saját a témánkhoz viszonyított pozíciónkkal ezt kissé tudjuk variálni, de csak igen szűkös keretek között.
Csendélet modell megvilágítása
Ezzel szemben egy csendélet esetében a megvilágítást is szabadon variálhatjuk, oda tesszük, a fényeket ahová akarjuk, szabadon variálhatunk a fény erőségével, minőségével, és irányával. Teljesen uralni tudjuk ezáltal a fény – árnyék hatásokat, megtalálva a festményünkhöz a legjobban illő megvilágítást. Akár természetes akár mesterséges fényeket is használhatunk.
Ráadásul a műtermi környezet erre nagyon jó lehetőségeket kínál, hiszen igen komfortosan tudjuk a feladathoz megfelelő körülményeket kialakítani magunknak.
Nyilván való, hogy a festészet nem csak annyiról szól, hogy fotókat, vagy éppen festményeket akarunk lemásolni, hanem a valóságot vagy a saját gondolatainkat, ill. a kettő összességét szeretnénk ábrázolni.
Ezért nagyon fontos ennek a képességnek a kifejlesztése. Így a fényekkel, árnyékokkal tehát a megvilágítással való játék közben megtanuljuk ezek helyes alkalmazását, ami később jól jön akkor, amikor pl. egy élő modellt egy embert akarunk lefesteni, és szükséges lesz az élő modell jó megvilágítására is.
Apropó
Láttad már az asztali csendélet festő videómat a Youtubeon? Ha nem akkor nézd meg az egy órás vágatlan videót, ahol egy csendéletet festek elejétől a végéig, miközben magyarázom mit miért és hogyan csinálok!
A 3 dimenziós valóság, a látvány átvitele a 2 dimenziós képsíkra.
Amikor a valóságban létező dolgokat próbálunk megfesteni, akkor gyakran az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a 3 dimenzióban látható valóságot hogyan képezzük le a 2 dimenziós képsíkra. Erre különböző technikák léteznek, melyeket érdemes sokat gyakorolni, hogy ezt a képességünket kifejlesszük. Ennek a gyakorlatnak a megszerzésére szintén nagyon alkalmas a csendélet, hiszen változatos formákkal és elrendezésekkel kell ezt a problémát megoldanunk.
A valóságban is látható, 3 dimenziós élő modellként szolgáló csendéletbeállítás átvitele 2 dimenziós rajzra
Ráadásul a műtermi környezet erre nagyon jó lehetőségeket kínál, hiszen igen komfortosan tudjuk a feladathoz megfelelő körülményeket kialakítani magunknak.
Nyilván való, hogy a festészet nem csak annyiról szól, hogy fotókat, vagy éppen festményeket akarunk lemásolni, hanem a valóságot vagy a saját gondolatainkat, ill. a kettő összességét szeretnénk ábrázolni.
Ezért nagyon fontos ennek a képességnek a kifejlesztése
A rajzkészség fejlesztése
A festészetben nagyon fontos a rajzkészség. Igen fontos a valóság leképzésében a megfelelő és pontos rajz. Ennek előfeltétele, hogy ismerjük azokat a módszereket, melyekkel a valóságot pontosan le tudjuk rajzolni.
A festő a “látványméretű rajzot” gyakorolja és éppen egy mérést végez.
Itt többféle lehetőség közül is választhatunk, és bizonyos eszközöket, technikákat hívhatunk segítségül.
A leghétköznapibb módszer az „Összehasonlító mérés” módszere, ez az amit hazánkban is leggyakrabban okítanak.
Ezen kívül szintén divatosak a különböző keresők használata, mely módszerekhez hasonlót, pl. a Jobb agyféltekés rajzolásban is lehet tanulni.
Viszonylag ismeretlen hazánkban 2 technika, ami nagyon jó eredményeket kínál.
Ez a két technika a „Látvány méretű rajzolás” és az „Encajar” technika.
Ennek a két technikának az alkalmazásával, sokkal könnyebben érünk el pontos rajzot, miközben észrevétlenül fejlődik az „összehasonlító mérés” képessége is számunkra.
Ezekkel a technikákkal képesek leszünk a csendélete beállításunkat pontosan, arányosan átrajzolni és megfesteni a 2 dimenziós képsíkunkra, a festővásznunkra.
A színek, színértékek és tónusok
A csendélet összetételénél, a színeket is szabadon variálhatjuk, megkereshetjük az egymáshoz legjobban illő színeket. Csodálatos színharmóniákat hozhatunk így létre.
A fény árnyék viszonyok és a színek megjelenítésében nagy szerepet kapnak a színek, színértékek és tónusok pontos megállapításának és kikeverésének képessége.
Ezeket részben a megfelelő színpaletta választással, és megismerésével, illetve a fenti fogalmak megértésével és alkalmazásunknak megtanulásával érhetjük el.
A csendélet festés ehhez is kitűnő lehetőséget kínál.
A csendélet összetételénél, a színeket is szabadon variálhatjuk, megkereshetjük az egymáshoz legjobban illő színeket. Csodálatos színharmóniákat hozhatunk így létre.
A fény árnyék viszonyok és a színek megjelenítésében nagy szerepet kapnak a színek, színértékek és tónusok pontos megállapításának és kikeverésének képessége.
Most képzeljük el, hogy egy csendélet beállítás helyett egy embert ültetünk a festőállványunk mellé, elkezdjük beállítani a tartását, az arcvonását, a fényeket, mellyel megvilágítjuk, esetleg a hátteret. Ezt követően, megpróbáljuk felrajzolni a vászonra a modellünket, ahogyan azt egy csendélettel is tettük. Majd megállapítjuk a fények, árnyékok és a modell ruháján, bőrén, haján stb. látható színek összességéből kialakult színértékeket és tónusokat és elkezdjük megfesteni a képet.
Aztán észre fogjuk venni, hogy sok olyan formát találunk az élő emberi modellünkön, melyekhez hasonlóval már a csendéleteinkben is találkoztunk.
Ezzel kapcsolatosan korábban már volt egy érdekes cikkem itt a blogon, ezt javaslom olvasd el, ha még nem láttad!
Azt hiszem ezen a ponton már is kezdjük érteni, hogy miért olyan hasznos a csendéletfestés gyakorlása a festészetben, melynek meg kell előznie az élő modellel történő portré vagy figurális festészet gyakorlását.
Tehát, nem az a kérdés, hogy szeretjük e a csendéleteket vagy sem? Szeretjük e a csendéletfestést avagy sem? Hanem inkább az a kérdés, hogy akarunk e fejlődni a festészetben? Mire vagyunk hajlandóak a fejlődés érdekében? Például hajlandóak vagyunk csendéletekkel gyakorolni, azért, hogy jobb festők legyünk, annak ellenére, hogy nem szeretjük a csendéletfestést?
Mert két dolgot biztosan állíthatok mindenkinek mégpedig a saját példámon keresztül.
1. A csendéletfestés az egyik legjobb tréning a festészetben.
2. Néhány jól sikerült asztali csendélet után, korábban elképzelhetetlen örömet fogunk találni a csendéletfestésben és lehet, hogy megszeretjük azt.
Magam legalább is így jártam ezzel, megszerettem, pedig korábban nem kedveltem. és rájöttem arra is milyen hasznosak.
Realista Asztali Csendéletek Festése Online Festőtanfolyam
Januárban indul ez a gyönyörű festőtanfolyam, nézd meg a részleteket!
Kíváncsi lennék arra, te mit gondolsz a csendéletfestésről? Szeretsz, nem szeretsz csendéletet festeni? Esetleg van valami sikerélményed, történeted, „aha élményed” a kérdéskörrel kapcsolatosan?
Ha igen szívesen olvasnám itt alul a hozzászólások között.
” />