Az emberábrázolás folyamatában nagy szerepe van a síkok megértésének és ábrázolásának. A síkok ábrázolását szoktuk blokkolásnak is hívni, ezek segítenek a festmény szerkezetének megértésében és a rajzi hibák megszüntetésében is.
Amikor egy lágy formákkal rendelkező ábrát rajzolunk, vagy festünk, pl. egy emberi arcot, vagy egy ember karját stb. akkor fontos figyelembe venni a formában rejlő síkokat, amelyek meghatározzák a forma szerkezetét. Bármely kerek formát le lehet bontani síkokra és bármely síkokkal felosztott szerkezetet, ki lehet egyenlíteni, gömbölyded formákká a síkok éleinek felbontásával, eloszlatásával.
Az emberi test ábrázolásakor azt tapasztalhatjuk, hogy az különböző görbületű kerek formákból áll. Amikor rajzoljuk az ábrát, a kezdők hajlamosak arra, hogy csak az általuk látott formák kerekségét vegyék figyelembe, ez a munka szerkezetének elvesztéséhez vezet. Ennek elkerülése érdekében bármilyen festményt vagy rajzot készítünk, akkor alaposan vizsgáljuk meg, az ábrázolt tárgy síkjait is. Ez a gyakorlat segít nekünk a téma pontos szerkezetének megteremtésében, mielőtt a finomabb részleteivel foglalkoznánk.
Amint az alábbi ábrán látható, minden kerek formát tetszőleges számú síkra lehet bontani. A fény iránya felőli síknak lesz a legvilágosabb szín értéke. Ahogy a síkok elfordulnak a fényforrástól, egyre sötétebbek lesznek. Hogyha ezek a síkok jól és pontosan vannak kialakítva, finoman ellágyíthatjuk, és kiegyengethetjük ezeknek a síkoknak a széleit, egymásba mosva őket. Így érhetjük el, hogy megszűnjenek a nem kívánatos élek, és finom, gömbölyded átmenetek jöjjenek létre a képen, miközben továbbra is fenntartjuk a kezdeti síkokkal kialakított szerkezeti pontosságát a képnek.
Ilja Repin Orosz, realista festő volt, és portréi mindig olyan szerkezeti érzést mutattak, amelyet csak a fej síkjainak szilárd megértése révén lehet elérni. Repin egyik nagyon szép munkája, Pavel Chistyakov portréja, ezen a portrén keresztül jobban megérthetjük, hogyan kell használni a síkokat a festészetben. Az alábbi képsorozatban, megnézhetjük, hogyan alakította ki Repin a festés folyamatában ezeket a síkokat. Felhívnám a figyelmet, hogy a végleges kép finom lágy élein keresztül is érzékelhetőek maradnak Repin síkjai, ami nagyon szép festőiséggel ruházzák fel a képet. Emellett ezek a síkok a festmény szerkezetének döntő fontosságú elemei is.
Amikor egy saját alkotást készítünk, akkor ezeket a síkokat ki kell alakítani, egyfajta szerkezeti képet készítünk a festményről, majd utólag finoman elmossuk azokat. ezeket a síkokat egyfajta blokkoknak kell elképzelni. A Nyugati festészeti terminológiába szokták hívni „blokk képzésnek”, egyszerűbben „blokkolásnak” is ezt a módszert. A blokkok (síkok) helyes meghatározásával miközben felépítjük a kép szerkezetét, egyúttal számos rajzi hibára is rátalálhatunk, ugyanis a módszer természetéből adódik, hogy rávilágít a rajzi hibákra, lehetőséget adva azok javítására a festmény befejezése előtt.
A módszer lényege, hogy előszőr nagyobb blokkokat képzünk, amiket további kisebb blokkokra bontunk utólag, majd ezeket az éleket mossuk egymásba a folyamat befejezéseként a blokkok feloldásával és a gömbölyded vagy egyéb lágyabb formák, elvesző élek stb. kialakításával.
A Repinhez hasonló akadémikus realista festők, az emberábrázolás folyamatában igyekeznek a munka befejező fázisában eltüntetni a korábban ábrázolt síkok legnagyobb részét. Csak annyit engednek meg a befejező alkotáson láttatni, amennyi feltétlenül szükséges a festőibb, vagy izgalmasabb ábrázolás végett. Ez nem az egyetlen lehetőség ami a síkokban van, mert a modern művészeti látásmód számos egyéb lehetőséget is feltárt a síkok alkalmazásával kapcsolatosan. Például, a 2000-ben elhunyt Brit kortárs festő, Euan Uglow aki modernebb látásmóddal A síkok láttatásával érte el amit szeretett volna mutatni. Uglow nagyobb síkokra bontotta fel a képet, melyek így is pontosan megmutatták a kép szerkezetét, de egy modernebb látásmódot eredményeztek. Uglow ezeket a síkokat nem oldotta fel utólag, nem mosta el az éleket, hanem meghagyta őket, sőt magának az alkotásoknak a fontos részét képezték Uglow síkjai. Bármelyik módszert is választjuk mindkettő helyes, és mindkettő rámutat a síkok fontosságára a kép szerkezetének szempontjából.
A hamarosan induló Emberábrázolás 1. online festőtanfolyamon, részletesen meg fogjuk tanulni, hogyan használhatjuk a síkokat a az alkotásban. A blokkolás folyamatát is meg fogjuk tanulni, mind az elméleti részét, mind a gyakorlati alkalmazását. Többféle módszer is létezik, több dologra is használhatjuk a blokkolás technikáját, és ezeket mind megismerjük ezen a tanfolyamon.
Emberábrázolás 1. Online Festőtanfolyam
A következő bejegyzésben, amely ITT OLVASHATÓ, a Ritmus szerepéről az emberábrázolás terén, találsz egy nagyon érdekes cikket!
Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, kérlek oszd meg a facebookon is!
Krisztián az tünt fel nekem.hogy az árnyékolást én a fehér vagyis a csucsfény tuloldalára raknám. Jól látom?
Igen, az árnyék a csúcsfény mögött keletkezik, hiszen ahol a csúcsfény van, ott kell legyen egy testnek ami kitakarja a fény elől az árnyékba kerülő részt.
Talán furcsa kérdés:mi a különbség a blokkolás és a csempézés között?
Kedves Katalin!
A kérdés nagyon jó, erre majd kitérek a tanfolyamon. A csempézés az maga a technika, míg a blokkolás a mögötte megbúvó elv. Talán így lehet a legegyszerűbben kifejezni.
NAGYON érdekes , köszönöm szépen.Elisabet Handa.