Az emberábrázolás folyamatában nagy szerepe van a síkok megértésének és ábrázolásának. A síkok ábrázolását szoktuk blokkolásnak is hívni, ezek segítenek a festmény szerkezetének megértésében és a rajzi hibák megszüntetésében is.

Amikor egy lágy formákkal rendelkező ábrát rajzolunk, vagy festünk, pl. egy emberi arcot, vagy egy ember karját stb. akkor fontos figyelembe venni a formában rejlő síkokat, amelyek meghatározzák a forma szerkezetét. Bármely kerek formát le lehet bontani síkokra és bármely síkokkal felosztott szerkezetet, ki lehet egyenlíteni, gömbölyded formákká a síkok éleinek felbontásával, eloszlatásával.

Az emberi test ábrázolásakor azt tapasztalhatjuk, hogy az különböző görbületű kerek formákból áll. Amikor rajzoljuk az ábrát, a kezdők hajlamosak arra, hogy csak az általuk látott formák kerekségét vegyék figyelembe, ez a munka szerkezetének elvesztéséhez vezet. Ennek elkerülése érdekében bármilyen festményt vagy rajzot készítünk, akkor alaposan vizsgáljuk meg, az ábrázolt tárgy síkjait is. Ez a gyakorlat segít nekünk a téma pontos szerkezetének megteremtésében, mielőtt a finomabb részleteivel foglalkoznánk.

Amint az alábbi ábrán látható, minden kerek formát tetszőleges számú síkra lehet bontani. A  fény iránya felőli síknak lesz a legvilágosabb szín értéke. Ahogy a síkok elfordulnak a fényforrástól, egyre sötétebbek lesznek. Hogyha ezek a síkok jól és pontosan vannak kialakítva, finoman ellágyíthatjuk, és kiegyengethetjük ezeknek a síkoknak a széleit, egymásba mosva őket. Így érhetjük el, hogy megszűnjenek a nem kívánatos élek, és finom, gömbölyded átmenetek jöjjenek létre a képen, miközben továbbra is fenntartjuk a kezdeti síkokkal kialakított szerkezeti pontosságát a képnek.

Bármely gömbölyded formát fel lehet osztani tetszőleges számú síkokra… Az ábrán a síkok ábrázolásánál megfigyelhető, hogy a fény felőli sík a legvilágosabb szín értékű, míg a fénnyel szemközti, fénytől takarásban önárnyékban lévő sík a legsötétebb szín értékű sík. Az ábrán a síkok legömbölyítésének lehetősége is szépen megfigyelhető!

Ilja Repin Orosz, realista festő volt, és portréi mindig olyan szerkezeti érzést mutattak, amelyet csak a fej síkjainak szilárd megértése révén lehet elérni. Repin egyik nagyon szép munkája, Pavel Chistyakov portréja, ezen a portrén keresztül jobban megérthetjük, hogyan kell használni a síkokat a festészetben.   Az alábbi képsorozatban, megnézhetjük, hogyan alakította ki Repin a festés folyamatában ezeket a síkokat. Felhívnám a figyelmet, hogy a végleges kép finom lágy élein keresztül is érzékelhetőek maradnak Repin síkjai, ami nagyon szép festőiséggel ruházzák fel a képet. Emellett ezek a síkok a festmény szerkezetének döntő fontosságú elemei is.

Amikor egy saját alkotást készítünk, akkor ezeket a síkokat ki kell alakítani, egyfajta szerkezeti képet készítünk a festményről, majd utólag finoman elmossuk azokat. ezeket a síkokat egyfajta blokkoknak kell elképzelni. A Nyugati festészeti terminológiába szokták hívni „blokk képzésnek”, egyszerűbben „blokkolásnak” is ezt a módszert. A blokkok (síkok) helyes meghatározásával miközben felépítjük a kép szerkezetét, egyúttal számos rajzi hibára is rátalálhatunk, ugyanis a módszer természetéből adódik, hogy rávilágít a rajzi hibákra, lehetőséget adva azok javítására a festmény befejezése előtt.

A módszer lényege, hogy előszőr nagyobb blokkokat képzünk, amiket további kisebb blokkokra bontunk utólag, majd ezeket az éleket mossuk egymásba a folyamat befejezéseként a blokkok feloldásával és a gömbölyded vagy egyéb lágyabb formák, elvesző élek stb. kialakításával.

Ilja Repin festményén a blokkolás folyamata, a síkok fejlődése a kép alkotói folyamatában

Ilja Repin – Pavel Chistyakov portréja

A Repinhez hasonló akadémikus realista festők, az emberábrázolás folyamatában igyekeznek a munka befejező fázisában eltüntetni a korábban ábrázolt síkok legnagyobb részét. Csak annyit engednek meg a befejező alkotáson láttatni, amennyi feltétlenül szükséges a festőibb, vagy izgalmasabb ábrázolás végett. Ez nem az egyetlen lehetőség ami a síkokban van, mert a modern művészeti látásmód számos egyéb lehetőséget is feltárt a síkok alkalmazásával kapcsolatosan. Például, a 2000-ben elhunyt Brit  kortárs festő, Euan Uglow aki modernebb látásmóddal A síkok láttatásával érte el amit szeretett volna mutatni.  Uglow nagyobb síkokra bontotta fel a képet, melyek így is pontosan megmutatták a kép szerkezetét, de egy modernebb látásmódot eredményeztek. Uglow ezeket a síkokat nem oldotta fel utólag, nem mosta el az éleket, hanem meghagyta őket, sőt magának az alkotásoknak a fontos részét képezték Uglow síkjai. Bármelyik módszert is választjuk mindkettő helyes, és mindkettő rámutat a síkok fontosságára a kép szerkezetének szempontjából.

Uglow festmény

Uglow festmény

Uglow festmény

A hamarosan induló  Emberábrázolás 1. online festőtanfolyamon, részletesen meg fogjuk tanulni, hogyan használhatjuk a síkokat a az alkotásban. A blokkolás folyamatát is meg fogjuk tanulni, mind az elméleti részét, mind a gyakorlati alkalmazását. Többféle módszer is létezik, több dologra is használhatjuk a blokkolás technikáját, és ezeket mind megismerjük ezen a tanfolyamon.

A következő bejegyzésben, amely ITT OLVASHATÓ, a Ritmus szerepéről az emberábrázolás terén, találsz egy nagyon érdekes cikket!

Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, kérlek oszd meg a facebookon is!

Alul a hozzászólások között pedig megoszthatod a gondolataidat a cikkel kapcsolatosan!