Az előző részben bepillantást nyerhettetek abba, hogyan lett belőlem főállású festő. Ehhez nagy segítségemre volt a vatera.hu online aukciós oldal. Eben a fejezetben azt írom, le, hogyan kezdtem  bővíteni a tudásomat, majd később az oktatásról is beszélni fogok.

Már fél éve tartott a vaterás korszakom, és közben túl voltam több csoportos és egyéni kiállításon is. A vaterán keresztül rengeteg vevőm lett, és egyre többen megkerestek online is. Ekkor kezdtem el először azon gondolkodni, hogy az interneten egy saját weboldal segítségével is meg lehetne támogatni a munkámat. Már akkor világossá vált számomra, hogy az online jelenlét elkerülhetetlen és sokkal hatékonyabb, mint a kiálítások, galériák és egyéb hagyományos csatornákon való értékesítés. Noha az utóbbiak nagyobb presztízzsel bírnak.

Elkezdtem hát próbálkozni azon, hogy hogyan tudnék saját weboldalt létrehozni. Több sikertelen próbálkozásom volt. Különböző hazai ingyenes weboldalkészítő platformokkal, de ezek nagyon behatároltak voltak, és tele voltak tömve mindenféle reklámmal. Nem igazán jöttek be nekem. Végül kikötöttem a Google ingyenes weboldal készítőinél. Előbb a google sitesnél, majd a blogspot.hu-nál. Mindkettővel csináltam weboldalt, én a kezdőknek ma is a blogspotot ajánlom. Aki képes a facebookra képeket feltölteni, és képes egy Word dokumentumot létrehozni, ő gyakorlatilag ezt a végtelenül egyszerű, remekül működő weboldal rendszert is kezelni tudja majd önállóan.

Szerettem volna minél szebb weboldalt létrehozni. Hazai példa nagyon kevés volt, így bújtam a netet, és külföldi, főleg Angol nyelvterületen található végtelen sok festőművész honlapját, blogját böngészgettem, ötletek gyűjtése miatt. Láttam sok szép megoldást, amit és ahogyan tudtam igyekeztem beépíteni saját, kezdetleges weboldalaimba is. De közben megismerkedtem valami mással is. Rátaláltam egy olyan kultúrára, ami hazánkban teljesen ismeretlen volt.

Felfedeztem, hogy a külföldi festőművészek előszeretettel osztják meg egymással és a nagyközönséggel a tudásuk egy jelentős részét. Ezek a művészek nem csak egyszerűen feltöltötték a weboldalaikra a legújabb alkotásaikat, bemutatás, vagy eladás céljából. Nem. Ők ennél sokkal többet tesznek. Blogot vezetnek, ahol megosztják inspirációikat, az anyagokkal, színekkel, festőtechnikákkal való kísérletezéseik eredményeit. Egészen egyszerűen tudást osztogatnak igen bőkezűen, és ingyen. A másik amit megfigyeltem, hogy emellett aktívan fórumoznak is. A wetcanvas.com az egyik legnagyobb ilyen fórum, ahol kifogyhatatlan mennyiségű témáról beszélgetnek nap, mint nap, és elképesztő tudáshalmaz gyűlik itt össze.

A következő lépcsőben, egyre többet bújtam ezeket az oldalakat a tudásom bővítése céljából. A másik felfedezésem az volt, hogy az ingyenes tudások mellett rengeteg fizetős képzést is árultak, nyilván itt bővebb, és alaposabb információ mennyiséget érhetett el a tanulni vágyó. Elkezdtem hát keresni, a nekem tetsző online tanfolyamok, megvásárlás után letölthető könyvek, videók és tananyagok közt kutatni. Találtam is jónéhányat melyeket megvásároltam, és elkezdtem a komolyabb tanulást ezen új ismeretek mentén.

Tehát miközben még mindíg kapcsolatban voltam Zoli bácsival, (2012 körül szakadt meg a kapcsolatunk egymással) elkezdtem mindenhonnan begyűjteni a tudást az interneten keresztül. Azért, hogy bővítsem ismereteimet, hogy jobb, képzettebb festővé válhassak.

Azt tapasztaltam, hogy a Nyugati művészek sokkal nyitottabbak, és segítőkészebbek egymás felé, mint a hazai társaink. A másik amit megfigyeltem, hogy nem olyan merevek a művészetek megítélésében mint idehaza nálunk. Sokkal barátságosabbak, és sokszínűbbek, a realizmus irányába is törekvőbbek mint mi, itt Magyarországon.

Örömmel fedeztem fel azt is, hogy rengeteg tudás érhető el, az anyagismeret területén is. Ez nekem már akkor is a kedvencem volt, mikor a szakmámat tanultam. Jó alapom is volt hát ezzel a tudással arra, hogy továbbfejlődjek ezen a téren is. Ekkoriban kezdtem el komolyabban kísérletezni a festészet anyagaival is. Elkezdtem saját magam készíteni festőszereket, olajfestékeket stb.

Ez a folyamat, és a csillapíthatatlan tudásvágyam nagyot lendített a festészetemen.

Ez egyébként nekem korántsem volt annyira könnyű, mint amennyire így leírva látszik.

Akik közelebbről ismernek, ők tudják azt, hogy nekem van egy kis problémám. Amit a Jóisten a kezemnek és a szememnek adott, hogy sikeresebb alkotásokat hozhassak létre, mindazt a fülemtől vette el. Én nagyon rosszul hallom a hangsúlyokat. Ennek következtében bár viszonylag könnyen tanulok nyelveket, de csak írni és olvasni. Nem hallom ugyanis azokat a kis, nüansznyi hangsúly különbségeket, az artikuláció sajátosságait, ami abban segítene, hogy a kimondott és meghallott szót, hozzátársítsam egy általam írva, olvasva ismert szóhoz. Ez akkor van íg,y ha folyamatos élő beszédet hallgatok. Ez az oka egyébként a rossz helyesírásomnak is, (amivel te is nap mint nap szembesülsz, ha a blogomat olvasod) sosem hallottam jól az anyanyelvi hangsúlyokat, így a szabályok megtanulását is korán feladtam. De azt hiszem a tartalom azért kárpótol mindenkit.

Amikor fiatal koromban diszkóba jártunk, én mindíg úgy énekeltem a Magyar slágereket is, hogy sokszor bele asszociáltam valami odaillőt az eredeti szöveg helyett, amit én nem hallottam ki a dalból. Az angol nyelvű slágerekről, pedig jobb ha nem is beszélünk.

 

Szóval ott tartottam, hogy Angol nyelven kezdtem el az újabb tudásokat megtanulni a festészettel kapcsolatosan. Az évek folyamán megvásároltam oktató videókat, és könyveket rendeltem az amazon.com-ról. Beiratkoztam Angol nyelvű online festészeti tanfolyamokra, olvastam a nagy fórumokat, és a festőművészek informatív blogjait. Ezt a megannyi csodát, mind magamba szívtam, kipróbáltam, és fejlesztettem vele a tudásomat.

Egy probléma volt ezekkel, hogy többnyire mind Angol nyelven voltak írva. Illetve az oktató videókon is Angolul beszéltek. Ezeknek a fordítgatása, értelmezése, főleg a videó és hanganyagoknak a fordítását értem ez alatt, számomra igen nehézkes és lassú volt. Nem volt összhangban azzal az óriási tempóval, melyet a mérhetetlen tudásszomjam diktált.

De megoldottam, hiszen nem volt más út.

2008-ban egy-két ismerősöm érdeklődött, hogy nem oktatnám e nekik a festészetet, mert szeretnének ők is elkezdeni festeni. Ekkor jött az első gondolat, hogy csinálok egy tanfolyamot. Összeállítottam hát egy tananyagot, egy 1 napos festőkurzusra, kijelöltem erre a naptárban egy napot, majd kibéreltem erre az időszakra egy termet a Várdombi Általános Iskolától. Ezután az interneten elkezdtem hirdetni, és elképesztő érdeklődés volt, mert 10 jelentkezőm lett erre az alkalomra.

Emlékszem nagyon izgultam. Hiszen azelőtt sosem csináltam ilyent. Sosem beszéltem előtte emberek előtt, és nem oktattam még a festészetet. Egy kis ismerős fiút, aki amatőr videós volt, megbíztam azzal, hogy vegye fel az egész napot videóra. Azért, hogy utólag vissza tudjam nézni, okulni tudjak a saját hibáimból.

Eljött a nagy nap, feleségem szendvicseket készített, üdítőt, ásványvizet és pogácsát vásároltam, ezzel fogadtuk a vendégeket. Akik egész nap rám lesznek utalva. Hiszen velük előtte, még sohasem találkoztam, és tudtam jól, hogy nagy a tét, ha nem sikerül akkor nagyon beégek. A tudásomban persze bíztam, azzal nem volt gond. De maga az oktatás, az emberek előtti szereplés, ismeretlen terület volt számomra.

Szépen, egymás után megérkeztek a tanfolyamra beiratkozott hallgatók, és végül ott volt mindenki. Az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek emberek. Abban a reményben, hogy tőlem valami újat tanulhatnak a festészetről, vagy egyáltalán, hogy a segítségemmel elkezdjenek festeni.

 

 

Szóval óriási teher volt ismét a vállamon. Volt egy pont, amikor már-már bántam, hogy belevágtam. Nem ragozom tovább, bevallom féltem az eseménytől.

Aztán megérkezett mindenki, elhelyezkedtek, kicsit cihelődtek, ismerkedtek, majd lassan elcsendesült a terem.

Én pedig egyszer csak elkezdtem beszélni.

Ahogyan mondani szokták, „a többi már történelem”.

Innen fojtatjuk a következő részekben, amikor erről a napról, és az oktatással töltött évekről beszélek majd.

 

Figyelem! Ma van az utolsó nap. Ma éjfélkor vége!

 

Ne felejtsd el, hogy a teljes a Szülinapi Maratonban meghirdetett akció még él, 35 tanfolyam érhető el kedvező áron. Tehát az a 35 tanfolyam ami  ma akciós  az egészen az akció végéig azaz 2018. szeptember 20. éjfélig akciós marad!

 

IDE KATTINTS AZ AKCÓS TANFOLYAMOK MIATT!

A fenti linkre kattintva a webshopban válogathatsz a tanfolyamok között!

Ha neked is van ilyen történeted, kérlek téged, itt alul a hozzászólások között oszd meg velünk!

Ha tetszett a bejegyzés kérlek oszd meg a facebookon is!

 

Egy nagyon exkluzív lehetőség érkezett, a KINVA

ART Blog olvasói számára!

Javasolom, hogy nézd meg, kattints balra lent a piros "Megnézem" feliratú gombra!

Előre is köszönöm, hogy rákattintasz!