Jelen blogbejegyzésemben arról szeretnék írni, ami napjainkban teljesen általános, azaz hogy, rengeteg jó, és rossz emberábrázolással találkozhatunk a művészetek terén.

Nagyon fontos, az is, hogy különbséget tegyünk a szakértelem hiányából adódóan rossz, és a “szándékosan elrontott” alkotások között. Azért írtam idézőjelbe azt, hogy “szándékosan elrontott” mert amit ez alatt értek, azok valójában nincsenek elrontva, egész egyszerűen a modern művészet kifejezés módjain belül, lehetőség van a reális valóságtól valamilyen irányba eltérni. Ez egy a művészetekben kevésbé járatos ember szemében elrontott munkának tűnhet, pedig valójában csak a művész önkifejezés tudatosan választott eszköze.

Amikor bármilyen műalkotást szemlélünk, pl. egy emberábrázolást, mondjuk egy aktot, akkor a viszonyítási alapunk mindíg a reális valóság. Az elménk ismer bizonyos mintákat, mely minták ismeretére, a minket körülvevő világ,  a valóság megismerése közben teszünk szert. E minták mindíg a valósághoz, a tényleges tapasztalásunkhoz viszonyulnak, így amikor pl. egy aktot szemlélünk, akkor e képzeletbeli mintához igazodva, felismerjük ha a látott alkotás ettől eltér. Ezért, ha egy dilettáns módon elrontott, torz alakú ábrázolást látunk egy akton, fel fogjuk ismerni, hogy az rossz, nem hiteles, nem szép, torz stb.

Amennyiben szocializációnk folyamán szert tettünk művészeti ismeretekre, pl. megismerkedtünk a modern művészetekkel, akkor az általunk megismert minták közé, felkerülnek ezek a modern művészeti ismeretek megismerése által beépülő minták is. Így lehetséges, hogy egy Picasso, vagy egy Modigliani képet nem tartjuk elrontottnak, míg esetleg egy ismeretlen festő rossz alkotásán felismerjük a hibákat, észrevesszük, hogy az adott alkotás nem jó.

Modigliani festmény

Modigliani fent látható festményén, érezhető a művészi szemléletmód, ráadásul Modigliani teljes munkássága következetesen az efféle ábrázolást tükrözi. Itt nem arról van szó, hogy véletlenül, vagy tudás hiányában elrontotta a képet a művész, hanem a művészi látásmód, és koncepció tudatos alkalmazását látjuk a képen.

Ha mi alkotók vagyunk, és el szeretnénk kerülni azokat a hibákat, amelyek rossz emberábrázolásokat szülnek, akkor meg kell ismernünk azokat a módszereket, meg kell szereznünk azt a tudást, ami lehetővé teszi számunkra, hogy jó alkotásokat hozzunk létre.

Ezek az ismeretek részben egzakt, megtanulható tudásanyagokból állnak, mint pl. a művészeti anatómia ismerete, a színkeverés és kompozíció elmélet stb.

Másrészt a fent felsorolt ismeretek megszerzésén túl, fontos ezen ismeretek gyakorlással való kifejlesztése is. Azaz, hogy gyakoroljunk addig míg az elméletet a valóságban is meg tudjuk valósítani.

Tehát ahhoz, hogy fejlődjünk, hogy jó emberábrázolásokat készítsünk, szükséges a művészettörténeti háttér megismerése, a sikerhez vezető egzakt tudás megszerzése, majd a képességek gyakorlás útján való kifejlesztése.

Ez a 3 tényező vezet oda, hogy ízléses, művészi, és hiteles akt ábrázolásokat tudjunk létrehozni.

Mutatok néhány rossz és jó példát.

Ízléstelen és rossz kép

 

A fenti képen a kompozíció és a koncepció sincs teljesen átgondolva, nincs egymással összhangban. Ezen kívűl a kép megközelítése, nem a művészi akt ábrázolásból, a női test természetes szépségéből indul ki, hanem egyértelműen a szexualitás irányába tart, ami az esetek nagy többségében távol áll a festőművészeti gyakorlattól. Azért írom, hogy “nagy többségében” mert valójában léteznek olyan példák, ahol a szexualitás ábrázolása a koncepció, és ez művészi szinten valósul meg, de ez alapvetően szélsőséges példa és nem ez a jellemző.

 

ismét egy rossz kép

 

Itt komoly anatómiai hibák láthatóak, ez igazából egy tanulmány lenne, de annak sem túl jól sikerült. Az anatómiai hibákon kívűl a kompozícióval is komoly bajok vannak a képen, zavaró, hogy a fej teteje érinti a kép felső szélét, illetve a kar is kilóg belőle. A háttér és a bőr színe sincs kellően kontrasztban egymással, illetve túl egybefüggően semlegesek, a háttér faktúrája sem jó, zavaró az összevisszasága. Emellett egyéb technikai problémák is vannak a képen.

 

Még egy rossz kép

Ezen a képen az alak torz, és a testtájak domborulatai, mélyedései, jóformán csak úgy találomra lettek megfestve, anatómiai ismeretek figyelembevétele nélkül. A háttér sem jó, a kép színharmóniája is el van rontva.

 

Ezt egy Kínai oldalról töltöttem le

Hát ez egy Kínai csoda, erre nem lehet mit mondani, csak annyit, hogy No Comment. Ugye ti is látjátok!?

 

Ez is egy rossz kép

A fenti pasztell rajzot egy ügyes rajzoló készítette, akinek elég jó a technikai tudása. A kép anatómiai szempontból is rendben van, ráadásul a kompozícióval sincs bajom. Akkor mégis mitől rossz e kép? Attól rossz, hogy ízléstelen. ez nem egy művészi beállítás, nem egy szokványos ábrázolása az emberi, a női test szépségének. ez a képe nyíltan erotikát akar sugározni, ezáltal teljesen eltávolodva a klasszikus művészeti értékrendektől. Alapvetően autószerelő műhelyek falán láthatunk ilyen beállításokat, erotikus naptárakon.

A következő blogbejegyzésben a jó példákat fogom bemutatni nektek. olyan festményeket mutatok, melyek ízlésesek és művésziek.