Az előző bejegyzésben az „Élő Festőművészek” sorozatban már bemutattuk Richard Schmid festőművészt.
A mai bejegyzés a Mesterek színpalettái sorozat részeként Richard Schmid palettáját és speciális színkeverő rendszerét mutatja be.
A jelenlegi blogbejegyzés másik érdekessége, hogy ez a bejegyzés eredetileg a „Színkeverés teljes rendszere Online Festőtanfolyam” része volt, ott azon a tanfolyamon még számos érdekes tananyag található a színkeveréssel kapcsolatosan. Ha érdekel akkor itt éred el ezt az Online Festőtanfolyamot is.
Richard Schmid, amerikai festőművész, “Alla prima” c. könyvében publikálta, nagyszerű színkeverő, a színkeverés tanulását segítő módszerét.
Richard Schmid munka közben
Richard Schmid: Alla Prima II.
Részlet az Alla Prima c. könyvből
Részlet az Alla Prima c. könyvből
Akik részt vettek a Festés korlátozott palettával online tanfolyamokon, számukra ismerős lehet ez a lecke, ott is volt hasonló feladat, pl. a Zorn palettával, de a mostani lecke ennél kissé összetettebb.
Scmid színrendszere alapvetően az alábbi tizenegy színből áll.
Cadmium citrom sárga
Cadmium világos sárga
Cadmium sötét sárga
Világos okker sárga
Cadmium világos vörös
Alizarin kármin vörös
Terra rózsa (vörös föld, ez lehet Velencei, angol, vagy Indiai vörös is)
Transzparens oxid vörös
Viridian zöld (tüzes króm-oxid, más néven króm-oxid-hidrát zöld)
Cobalt kék
Ultramarin kék
Ezen kívül még Titán fehéret és feketét használ.
A fenti 11 színből áll Richard Schmid palettája, minden további színt ezekből kever ki.
Scmid módszerének a lényege, hogy mind a 11 színhez hozzárendel egy táblát, melyen a hozzárendelt színt az összes többi színnel külön-külön kikeverve létrehoz egy-egy színtáblázatot az egyes színeknek.
Ezeken a színeken kívül is vannak kényelmi színek melyeket szokott használni, pl. kadmium narancs kobalt lila stb. Az ilyen kényelmi színek szerepe, többnyire a színkeverés mennyiségének a csökkentése, illetve, bizonyos színek intenzívebbek gyári tubusban mint amit saját keveréssel elő tudunk állítani. Ennek oka, hogy pl. a kadmium sárga és kadmium világos vörös keveréke nem ad olyan ragyogó narancs sárgát mint a gyári kadmium narancs sárga. Ugyanis a kadmium narancs sárga szín egy külön pigment nem kevert szín.
Ez a kibővített Schmid Paletta ami a 11 színen a fehéren és feketén kívül további kényelmi színeket is tartalmaz.
De az esetek nagy részére elég a fent ismertetett Schmid féle színkeverő paletta, illetve a színkeverés gyakorlatának elsajátítására is kiváló segédlet ez a gyakorlatsor.
Ez a színtábla eltér a Schmid táblától, ugyanis itt 12 szín található. A készítője kadmium narancs sárgával egészítette ki az eredeti táblákat.
A Bal szélső oszlop a tiszta (domináns) szín, a többi oszlopban a domináns színnel kevert többi 10 szín látható. Az oszlopokban lefelé az adott oszlop kevert színe, fehérrel világosítva, fokozatosan.
A színtáblázatokon, 11 oszlop látszik egymás mellett, melyekben függőlegesen 5-5 rubrika látható.
A domináns szín fogalma
A színtáblázat bal oldali első oszlopa mindíg a domináns színnek van szentelve.
Shmid rendszerében domináns színnek nevezzük két szín keverékében azt a színt, mely a keverékben erősebben jelen van.
Tehát ha pl. kadmium világos vörösből és kadmium világos sötét sárgából keverünk narancs színt, akkor ha a sárgából teszünk sokat a vörösből keveset, akkor az narancs sárga lesz. Itt a domináns szín a kadmium sötét sárga.
Ellenben ha a kadmium világos vörösből teszünk többet és a kadmium sötét sárgából kevesebbet, akkor ez egy narancs vörös szín lesz, ahol a domináns szín a kadmium világos vörös lesz.
Tehát a táblázatok első oszlopában van az adott táblázat domináns színe, tisztán, anélkül, hogy más színt adtunk volna hozzá.
A következő 10 oszlop, a maradék 10 színnel kevert domináns színek oszlopai. Minden oszlopban egy másik színből adunk a domináns színhez.
Az oszlopok legfelső rubrikái, mindíg fehér hozzáadása nélküli, intenzív színeket mutatnak. Míg az oszlopokon lefelé, haladva további négy rubrika látható egymás alatt, ahol a legfelső intenzív színhez fokozatosan titánfehéret adunk, így a legalsó rubrikához érve, fokozatosan kivilágosítjuk, el pasztellesítjük a kiindulási színt (színkeveréket).
A kivilágosítás mértéke, kb. egyenlő lépésben történjen, egyre világosabb színértékeket kapva.
A domináns szín definiálásánál, láthattuk, hogy fontos, hogy egy szín tábláján, mindíg az adott táblához rendelt színnek kell a keverékekben túlsúlyba lennie.
Így pl. az okkersárga tábláján amikor az okker sárgát keverjük viridiannal, akkor az okkersárga lesz túlsúlyban a keverékben.
A viridian zöld tábláján, ahol viszont a viridian zöld a domináns szín, az okkersárga oszlopban a viridian kap nagyobb hangsúlyt.
Ezért látható, hogy az okkersárga és a viridian keveréke, más-más színárnyalatot mutat az okker sárga és a viridian tábláján.
Az alábbi ábra is jól szemlélteti ezt.
Scmid módszerét, nagyon sok neves festőművész is követi a világban. A módszernek több haszna is van.
Egyrészt ha valaki legyártja az összes szín táblát, akkor e hosszadalmas folyamat végére, nagyon jól megismeri az egyes színek egymással keverésének eredményeit. A színkeverés terén komoly gyakorlat alakul ki közben.
Másrészt ezek a táblázatok megmaradnak, így egyfajta színtérkép ként, referencia anyagként szolgálnak a művész számára, amit a jövőben bármikor elővehet és használhat munka közben.
Képzeljük csak el, hogy pl. egy képet szeretnénk festeni, akár fotó akár meglévő festmény, akár élő modell alapján. A megfestendő képnek egy-egy apró részletéhez szükséges kis színfoltok kikeverését gyakran megnehezíti, hogy nehéz beazonosítani, az adott színt miből is lehet kikeverni.
Ha ilyenkor elővesszük a Scmid féle táblát, már is könnyedén kikereshetjük a táblázatokból az oda illő színt, vagy legalábbis az ahhoz legközelebb álló árnyalatot. A táblázatok így színárnyalat térképként is funkcionálnak.
A Schmid féle paletta 11 színével 1-1 táblán 55 színárnyalat található, a 11 táblán, így 605 szín árnyalatot találunk, ami nagyon komoly referenciát jelent a színkeveréshez.
Természetesen a Schmid által ajánlott palettától el lehet térni, ha mi, egy-egy szín helyett másik színt szeretünk használni, vagy éppen kibővíthetjük vagy meg is kurtíthatjuk, ha 11 nél több vagy éppen kevesebb színből áll a saját palettánk.
Mindenesetre a Schmid féle paletta rendszer eléggé komplex önmagában is nagyon jól megállja a helyét. Magam talán még fekete színnel és esetleg még cölin kékkel bővíteném ki.
A kevesek által használt transzparens oxid vöröset pedig a gyakoribb égetett siennával lehetne lecserélni.
A Shmid féle táblákat érdemes mindenkinek elkészíteni a fenti okok miatt.
Természetesen ezek elkészítéséhez rengeteg idő kell, ezért nem érdemes megpróbálni “egyszerre” elkészíteni.
De apránként szép lassan mindíg 1-1 táblán dolgozva egyszer csak elkészülnek és a végeredmény megéri.
Jó megoldás az is, hogy alkotó munka során a palettán maradt színeket használjuk fel erre a célra (ha tiszták maradtak a színek). Így nem veszik kárba a tubusból kimaradt de a palettán ottmaradt festék sem.
A táblák mérete
A táblákat alapozott farost lemezre érdemes festeni
A farost lemezek mérete a Shmidt paletta 11 színét véve alapul: 45 x 25 cm farost lemezek (Ha több színnel csináljuk akkor színenként + 1 farost lemezt és színenként + 3 cm-vel szélesebb farostot vágassunk.
A táblázat felosztása 2 x 2 cm négyzetekkel történjen, a négyzetek között egymástól 1-1 cm távolságot tartva.
Monokróm Száraz Ecsettel való Festés Online Festőtanfolyam
Ismerd meg az Orosz és amerikai portréfestőmesterek technikáit!
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg a facebookon.
” />