Sokan allergiásak a terpentinre, ill. az oldószerekre, emiatt lemondanak az olajfestésről és más médiumokhoz nyúlnak az alkotói munkájukban. Nekik jó hírem van, lehetséges oldószer nélkül is olajjal festeni, ennek számos módja van, itt egy rövid áttekintés a lehetőségekről.

Egy kedves olvasóm kérdése ihlette meg ezt az írást, aki allergiás a terpentinre és belegondoltam, hogy ezzel mások is így lehetnek, tehát nekik szeretnék segíteni ezzel a kis esszével.
Alapvetően az olajfestészetben a gyanták oldására, ill. a zsírosság csökkentésére a soványításra használunk oldószereket.

Ha nem használunk gyantákat, akkor marad a soványítás kérdése, ami szintén megoldható más módszerekkel is. Ez elsősorban a réteges festésnél fontos, amikor a „soványabbra a kövérebbet” szabályt, szeretnénk alkalmazni.

Az illóolajok különösen a terpentin erős aromájuknál fogva sokaknál okozhat irritációt, a szemnek és toroknak. A lakkbenzin kevésbé erős aromákat tartalmaz, de még ez is irritálhat. A lenti módszerek egy része feltételezi, hogy van, aki pl. csak egyik –másik anyagra érzékeny, így nyilván helyettesíteni lehet az anyagokat, míg más módszerek a mindenre érzékeny alkotóknak is megoldást nyújthatnak.

Nézzük, hát milyen megoldások vannak.

 

1. Használj festőkést

Sokan kizárólag késes technikával festenek, munkájukhoz általában sűrű konzisztenciájú olcsóbb, stúdió festékeket használnak. A festéket hígítás nélkül festőkéssel és durva sörte ecsetekkel hordják fel, így elkerülhető az oldószer alkalmazása.

 

 

Hátránya, hogy korlátozottak a technikai lehetőségeink és a késes technikával vastagabban, pasztózus abban hordjuk fel a festéket, így több fogy belőle, ezért is szoktak olcsóbb festékeket használni, természetesen mindig hangsúlyozom, hogy a lehető legjobb minőségű festéket igyekezzünk használni, amit a pénztárcánk megenged. Ilyen sűrű konzisztenciájú festékek a Louvre és a Pébéo XL olajfestékek.

Ha téged is érdekel a festőkéses technika, akkor ajánlom figyelmedbe ezt a tudásanyagot! KATTINTS IDE!

 

2. Vízzel keverhető olajok.

A vízzel keverhető olajfestékek, egy speciálisan módosított növényi olajból készülnek, melyeket vízzel is lehet hígítani. Így elkerülhető az oldószerek használata. Ráadásul a víz egy mindig rendelkezésre álló filléres oldószer, így kevesebbet költünk.

 

 

A festék hátránya, általában gyengébb pigment tartalmú és minőségű festékek az ilyenek, mivel a vizes olajfestékek célközössége a kezdő amatőr alkotókból áll, akik bizonytalanok az olajfestészet anyagait illetően, így egy könnyen kezelhető technológiát kínálnak nekik a gyártók. Ezzel nyilvánvalóan egy gyengébb minőség is együtt jár, ha a Művész minőségű festékekhez mérjük az ilyen anyagokat. Továbbá viszonylag új anyag, nem tudni évtizedek múlva hogyan viselkedik, milyen változások lesznek az így festett képpel.

Ilyen vízzel keverhető olajfesték a Winsor & Newton Artisan nevű festéke.

3. Lakkbenzin használata

A terpentin aromaanyaga erőteljesebb, irritálóbb, mint az ásványi oldószereké, így sokan, akik nem bírják a terpentin, a lakkbenzint még tolerálják. Nekik megoldás lehet a lakbenzin használata terpentin helyett a festőszerekben.

White Spirit ( lakkbenzin)

A legtöbb festőszer, sőt néhány lakk receptben is a terpentin kiváltható lakkbenzinnel is, így szinte teljes értékűen használhatjuk az olajfestészet hagyományos módszereit, kompromisszumok nélkül. Ráadásul léteznek, un. szagtalanított lakkbenzinek, környezetbarát oldószerek is, melyek tovább csökkentik az oldószer intolerancia tüneteit. Ráadásul ára is mindegy 20 %-a a Művészterpentinéhez képest, hiszen nyugodtan használhatunk háztartási festékboltban kapható lakkbenzint is.

 

 

A Lengyel Renesans cég ECO hígítója és festőszere ilyen aroma mentes, környezetbarát oldószer, ami minimalizálja az allergiás reakciók lehetőségét. Itt vásárolható meg!

 

4. Alkyd gyanták

Az alkyd gyanták szintetikus műgyanták, melyekkel a hagyományos száradó növényi olajokat lehet helyettesíteni. Az alkyd festékekben tehát alkyd gyanta van, olaj helyett. Azonban az alkyd gyanta érdekes tulajdonsága, hogy teljesen kompatibilis az olajokkal, olajfestékekkel. Tehát, alkyd festéket hígíthatunk lenolajjal, vagy lenolajhoz, keverhetünk alkyd festőszert. Vagy akár keverhetünk egymással alkyd festéket és olajfestéket is minden további nélkül.

 

 

Az alkyd gyanta egyik tulajdonsága, hogy gyorsan, 1-2 nap alatt szárad, ezért sok festő (pl. én is) akkor használja, ha határidős munkája van és kevés az idő, fontos a gyors száradás. Az alkyd gyanták munka közben nagyon hasonlóak az olajfestékhez, kissé talán áttetszőbbek, és kisebb a pigment tartalmuk, ami annak köszönhető, hogy az alkyd gyantából több kötőanyagot kell adni ugyanannyi pigmenthez, mint ha olajat használnánk.

Magyarországon a Winsor & Newton cég Griffin Alkyd nevű készítménye kapható ez elég jó festék, nagyjából a Művész minőségű festékek alsó részén foglal helyet, ami egy alkyd festék esetében jó teljesítmény.

 

 

De választhatjuk azt a megoldást is, hogy hagyományos olajfestéket használunk és alkyd festőszerrel hígítjuk. Ilyen festőszer a szintén Winsor & Newton gyártmányú Liquin Original festőszer. Ez egy enyhén tixotróp, kissé zselés, de folyékony állagú, áttetsző tejeskávé színű anyag, gyorsítja a száradást, elég gyorsan eredményez áttetsző, transzparens hatást a festéknek. A Liquin Original festőszerrel teljesen megegyező minőségű és tudású a Lengyel Renesans cég Fluix Alkyd festőszere. Ez utóbbi még olcsóbb is és kevésbé irritáló az illata.

 

5. Olajlakkok használata

A Strasbourgi módszer

A 14-15. sz. ból fennmaradt un Strasbourgi kéziratban leírt (Eastlake által fordított) módszerek variációi.

Léteznek, olyan un. olajlakkok, ahol egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben van jelen terpentin a készítményben. Ilyen olajlakkok a Borostyán és a Copál lakk. Ezeket a kemény, fosszilis maradványgyantákat, nem lehet oldószerben feloldani. Oldásuk úgy történik, hogy a gyantát magas hőmérsékleten megolvasztják, majd a párhuzamosan felforrósított száradó olajban (pl. lenolaj) forró, olvadt állapotban el tudják oldani. Néha szárítókat is adnak hozzá, vagy csak az olaj természetes száradó képességére bízzák a száradását.

 

 

Az így forró olajban fel oldott kemény gyanta, kihűlés után is folyékony marad és úgy szárad, mint az olaj, de a gyanta tartalom miatt fényesebb és keményebb fim réteget képez, mint a tiszta olaj. Mivel a gyanta soványítja az olajat, így a réteges festéshez is használható különböző mennyiségű olajjal beállítva az egymást követő rétegek (egyre nagyobb) olajtartalmát.

Az üzletekben kapható copál és borostyán lakkok bár tartalmaznak terpentint, vagy lakkbenzint, viszonylag keveset,10-20 % így szintén csökkenthető az irritáció. Copál lakot lehet házilag is eredményesen készíteni, hiszen kb. 180 Celsius fokon olvad a Szép mesterségek Restaurátor szaküzletben is beszerezhető Madagaszkári Copál. (kb. 2000,- Ft/100 gr én már készítettem, csodálatos anyag). Így teljesen oldószermentes anyaghoz juthatunk.

Magyarországon az Art Exportnál kapható a Lefranc & Bourgeois Copál Lakk vagy a művészkatalógus.hu –tól vehetünk Renesans Borostyánlakkot.

Az olvasztott balzsam módszer

Itt ugyanaz történik, mint a keménygyantáknál, de balzsamokat pl. vörösfenyő balzsam vagy velencei terpentin esetleg lágy gyantákat, pl. Damar használunk. A balzsamok esetén némi terpentintartalom lehetséges, hiszen a balzsam állapotban a gyanták még tartalmaznak terpén tartalmú illóolajokat.

Ugyanakkor az ilyen megoldásokban igen kicsi a terpének jelenléte, tehát az irritáció valószínűsége is csökken.

Kb 9 rész olajat és 1 rész gyantát összekeverünk, és gyors kevergetés mellett elkezdjük forralni. Először a gyanta komponens kezd el füstölni, majd az először zavaros keverék fokozatosan tisztul, és abbamarad a füstölés. Kellő hőmérsékleten a gyanta felolvad és összekeveredik a forró olajjal. Ha dió olajat használunk, az kb. 160 Celsius fokon kezd füstölni, míg a lenolaj már 107 fokon. Tehát a dióolaj esetén több idő áll rendelkezésre a gyantának az olajban való oldódásra. Amint az olaj is elkezd füstölni, készen van a keverék. A színe borostyán sárgától a sötét barnás színig terjedhet, de ez senkit ne tévesszen meg, attól még jó anyag.

Mindkét fenti eljárással készült anyagot kiválóan használhatjuk, néhány cseppet keverünk a palettán a festékhez és egy nagyon érdekesen működő anyaghoz jutunk, mellyel élmény lesz festeni.

6. Emulziók használata

Különböző emulziókat is használhatunk, melyek sovány, az olajnál gyorsabban száradó festőszerként funkcionálnak, oldószer nélkül.

Legegyszerűbb emulzió a tempera emulzió.

1 tojást beleütünk egy befőttes üvegbe, majd ugyanannyi lenolajat adunk hozzá. Ezt a keveréket “shakelő” mozdulattal összerázzuk. Majd kb. fele mennyiségű vízzel hígítjuk, és újra összerázzuk kb. 5 percen keresztül. Ezzel elkészült a tempera emulzió.

 

 

A hagyományos tempera emulzióhoz képest kevesebb vizet adunk, mert ún. olajos közeget készítünk, ami lenolajjal hígítható. A lényeg, hogy ha növeljük a keverékben a víz komponens arányát, akkor egy bizonyos arány fölött, már nem hígítható olajjal az emulziónk, csak vízzel ez lesz a vizes közeg.

Ez tempera készítésnél nem probléma, hiszen, lehet, hogy pont vizes temperát készítünk. De itt most az olajfesték hígításához készítünk anyagot így a cél az olajos közeg, az olajjal való hígíthatóság.

A régi mesterek pl. Rembrandt is használták a vegyes technikát. amikor tempera aláfestésre dolgoztak olajjal ez az egyik mód, a másik lehetőség, amikor olajos tojásemulziós közeget használtak az olajfestéshez festőszernek.
Ez teljesen kompatibilis az olajfestékkel, a víz és tojásnak köszönhetően nagyon meggyorsul a száradás, és szintén egy soványabb festőszer, tehát réteges festésnél is alkalmazhatjuk az első réteghez.

 

7. Végül festhetünk csak lenolajjal is.

 Ilyenkor törekedjünk a Prímafestés technikájára, és inkább lágyabb, festékekkel dolgozzunk, ami kevésbé igényel hígítást, könnyebben eldolgozható önmagában is. Ha szükséges a palettán adjunk a festékhez 1-1 csepp olajat de ne vigyük túlzásba, mert ráncosodást okozhat. Váltsunk lassabb tempóra és szépen finoman dolgozzuk el a színeket, sokszor használjunk száraz ecset technikát stb. Így nagyon hatékonyan lehet dolgozni kizárólag olajjal is, ilyen esetben különösen fontos a jó minőségű művész vagy kézműves festékek használata pl. Blockx. Az ilyen festékek többnyire lágyabbak és magas pigment tartalmukból fakadó színező erejük is könnyebbé teszi a vékony rétegben történő festést.

Ha hagyományos művészlenolaj mellett használunk még sűrített olajokat is, akkor azokkal gyanta szerű, máz jellegű hatásokat érhetünk el, helyettesítve a terpentinben oldott gyantákat,  mint pl. a dammar lakk, vagy a természetes módon terpentint tartalmazó balzsamokat, mint pl. a velencei terpentin.

A Cseh Umton márkájú sűrített olaj, ITT SZEREZHETŐ BE!

 

Ne feledjük az Olajfestészet első 100 évéből egyáltalán nincs bizonyíték arra, hogy oldószereket és gyantákat is használtak volna a mesterek, mégis jó állapotú műveket hagytak ránk. Ez a nagyfokú anyagismeretnek és az általuk használt technikának volt köszönhető, és a tiszta pigmentekből készített lágy festékeknek. Valamint a fent is leírt emulziók alkalmazásának.

Ha többet szeretnél megtudni a festészet anyagairól, hogy szélesítsd tudásodat, és könnyebben leküzd a problémákat, javasolnám Magyarország egyetlen, a festészet anyagismeretét oktató képzésen való részvételt neked is. Ez egy online tanfolyam, előnye, hogy bármikor hozzá tudsz férni a tananyaghoz és saját időbeosztásod szerint tanulhatod. Itt mindent megtudsz a festészet anyagairól amire szükséged lehet. NÉZD MEG A RÉSZLETEKET!

 

 

Egy utolsó nagy kérdés, az ecset mosás.

Mivel nem használunk oldószereket, így az ecseteket olajjal mossuk ki munka közben. Az én javaslatom a hidegen sajtolt Napraforgó olaj. Ennek ára kb. 1 liter 600,- Ft, tehát nem drágább mintha lakkbenzinnel, főleg terpentinnel tisztítanánk az ecsetet. Ugyanakkor mivel száradó olaj, nem probléma, ha kicsi marad az ecsetben, nem okoz inkompatibilitási gondokat.
Másrészt, mivel száradó olaj ez sem maradhat az ecsetben, mert beleszárad. Azonban lassabban szárad a többi olajnál, így t napról a másikra nem fog beszáradni az így tisztított ecsetünk.

Ha egy lapos tálban tesszük, akkor eldöntve tarthatjuk az ilyen olajban az ecseteinket, úgy hogy nem nyomódik el az ecset szőre, hiszen nagyon szűk szögben dől meg a lapos tál peremére támasztott nyelű ecsetünk. Így nedvesen is tarthatjuk néhány napig.

 

 

Végül mivel valószínűleg nem használunk gyantákat, így az olajat mindenféle zsíroldó hatású szerrel, pl. szappannal is kimoshatjuk az ecsetből a munka végeztével. Én e célra a festék boltokban használható kenőszappant vagy káli szappant használom. Az így szappannal elmosott ecset szőre igen puha és lágy lesz, e módszer az ecsetek karbantartására is igen jó.

Ja és ha már úgyis a facebookról érkeztél, lájkolhatnád ezt a bejegyzést itt alul! Köszi! 🙂