Alternatíva jó minőségű és olcsó festőszerek készítésére.
Magam már évek óta nem használok művészlenolajat, a szükséges festékek és festőszerek készítéséhez alkalmas olajokat én tisztítom magamnak. Meggyőződésem, hogy amellett, hogy olcsóbb, jobb minőséget is kapok így. Néhány fotóval illusztrálva leírom a folyamatot.
Festék és festőszer készítésre, hidegen sajtolt, dió és/vagy lenolajat használok.
Az olajokat a Solió Kt.-től veszem, a környékemen vannak, így könnyen hozzáférek ez egy Faddi vállalkozás és nagyon jók a termékeik, nekem beváltak.
Pár szó az olajok alkalmasságáról.
A festékboltokban kapható lenolaj, és lenolajkence nem jó festészeti célra, túlzottan szennyezett túlzottan sötét és még többet sötétedik idővel! Csábító lehet olcsó ára, de ne felejtsük, el ez az olcsóság a gyenge minőségből adódik, mely nem szempont háztartási felhasználásnál, amire való, de szempont lehet a festészetben!
A hidegen sajtolt gasztónómiai olajok viszont többnyire megfelelőek. Arra kell csak figyelni, hogy némely készítő az ízek fokozása végett megpörköli a magokat sajtolás előtt, ami az olaj élvezeti értékét ugyan növeli, de ugyanakkor sötétebb lesz a színe, ami nekünk nem kívánatos.
A Solio olajok nagyon kevés szennyeződést tartalmaznak, megkockáztatom tisztítás nélkül is jók lehetnek, és elég világos a színük más olajokhoz képest.
De miért is nem használok művészlenolajat?
Először is egy liter kb. 3800,- Ft, míg a Solio olaj csak 1500,- Ft
Másodszor a művész lenolaj előállítási módja az ún. alkáli finomítás, ami bár felhasználáskor egy világosabb színt ad, mint hidegen sajtolt társai, de valójában ez is igen meg tud sötétedni.
Ennyit a gyári alkáli finomított olajról, ez a sötétedés elég meggyőző nem?
Akkor miért így készítik a festékgyártók?
Mert sokkal gazdaságosabb, mint más módszerek.
Azért a legjobb minőségű gyártók még mindig a hidegen sajtolt olajok
kal készítik a festéket, pl. Old Holland, M. Graham
stb.
Tehát az olaj tisztítást igényel, de miért is?
Különböző szennyeződések, vannak az olajban melyek 2 dologért felelősek, egyrészt a sárgaságért, másrészt a száradási sebességet is lassíthatják.
Mit kell tehát csinálni? Hogyan tisztítjuk meg az olajat?
Ennek számos módja ismeretes, én itt most az egyik legegyszerűbbet osztom meg.
Hozzávalók:
Hidegen sajtolt lenolaj, súlypát (pannoncolornál kapható), konyhasó, desztillált víz, 2 l-es tiszta üdítős műanyag pille palack. Súlypát helyett használhatunk valami nagyon tiszta homokot is pl. natúr dekor homok. Azért natúr, mert a színezett homok megszínezheti az olajat is.
Az eljárás
A desztillált vizet felmelegítjük kb. 60-70 celsius fokra, majd egy evőkanál konyhasót adunk hozzá.
A pille palackba töltünk 1 dl súlypátot vagy homokot, 3 dl olajat és 8-9 dl sós desztillált vizet melegen. ( a módszer tökéletesen működik súlypát és homok nélkül is, csak sós víz és olaj keverésével)
Kb. 3-4 percig rázzuk a palackot, ezután sárgásfehér, tejszerű emulzió keletkezik a palackban.
Majd pihenni hagyjuk a palackot, néhány óra múlva megfigyelhetjük, hogy fajsúlyuk szerint szétválnak az anyagok, az olaj lesz legfelül alatta a víz majd a palack alján a súlypát vagy homok. Az első napon többször megismételjük az összerázást néhány óránként.
Majd 4-5 napig pihenni hagyjuk, az első nap után többé nem rázzuk össze.
Az 5. napra szépen letisztul, az olaj az anyagok a fent leírtak szerint szépen elkülönülnek egymástól, a fent már leírtak szerint.
Itt azonban még egy jelenséget megfigyelhetünk, az olaj és a víz között lesz még egy réteg, egy ún. nyálka réteg, mely azokból a bizonyos szennyeződésekből ál, amelyet el akarunk távolítani.
Szépen megfigyelhető, az elkülönült nyák az olaj és a víz között
Most a nyálkaréteg felett óvatosan kilyukasztjuk a palackot és előzőleg a palack alá helyezett edénybe folyatjuk az olajat. Ezzel a módszerrel elkerülhetjük, hogy újra keveredjenek az anyagok egymással. Praktikus, ha a palackunk tiszta, amiről az első napon kell gondoskodnunk ugyanis az olaj a palack oldalán fog végigfolyni útban az alátett edény felé.
Miután a szint leér a lyukig és kifolyt a tiszta olaj, a nyákréteg felett marad még némi tiszta olaj, ezt egyelőre elveszítjük, mert ezt már nem tudjuk anélkül eltávolítani, hogy össze ne keveredjen a nyákkal.
Ezt durvább eszközökkel, a nyálkával és a víz egy részével merjük le és tegyük egy üvegbe úgy, hogy tele legyen, így kizárjuk az oxigént, zárjuk le az üveget és a későbbi olajtisztításoknál is mindig tegyünk így. Ez azért jó mert néhány alkalom után ezeket az eltett anyagokat összesítve a fenti folyamatot megismételve visszanyerhetünk még valamennyi olajat, így csökkentve a veszteséget, ami akár 5-15 % is lehet.
Tehát van egy kb. 2,7 dl tiszta olajunk.
Ezt a legjobb eredmény érdekében még 1-2 alkalommal át kell tisztítani.
Ezúttal azonban már egyszerűbben járunk el, pusztán tiszta desztillált vizet só és melegítés nélkül keverünk az olajjal egy újabb pillepalackos üvegben. Ugyanúgy többször összerázzuk az első napon és szintúgy 4-5 napig hagyjuk állni, majd a már ismertetett módszerrel fejtjük le. Tanácsom szerint legalább még egyszer tisztítsuk át, de akár háromszor is.
Egyébként a tisztítások száma függ az olaj szennyezettségétől is, amit a nyákréteg vastagságából, mennyiségéből tudunk megítélni. Elméletileg akkor kell abbahagyni, amikor már nem látunk nyákréteget, ez a tökéletesen megtisztított olaj.
A Solió olajoknál egyébként 2 tisztítás után nem igen van semmi maradék ezért is szeretem.
Mi a szerepe a sónak, víznek, homoknak? A só segíti a nyák kiválasztását, a homok a szennyeződések egy részét (a nem nyákosodó részek) magával rántja az edény aljára. A víz pedig a polaritásánál fogva szintén elválasztja az idegen anyagokat.
A végeredmény a kiindulási mennyiségnél kb. 20-30 %-al kevesebb olaj, de ne feledjük, a félretett nyákos adagokból később még visszanyerhetünk valamennyit.
Maga a munka nem vészes időben, és a művelet izgalma feledteti is az időt egy vérbeli festővel.
Milyen lesz a tiszta olajunk?
Érzékelhetően világosabb, mint az elején, és mérhetően kevésbé fog a festményen is sötétedni.
Továbbá természetes módon gyorsabban szárad, mint a kiindulási olaj. Egyrészt mert a nyákanyagok lassították a száradást, így hiányukban a száradás felgyorsul, másrészt 10-15 napon át tartó tisztításnál mivel a palack nem volt, tele, oxigén is volt benne, a többszöri rázogatás során, ezzel az oxigénnel dúsítottuk az olajunkat, melynek következtében tulajdonképpen elindult az olaj oxidációja, az az beindul a száradási folyamat. Ez is gyorsítja a száradást.
A só mivel azt előzőleg a vízben feloldottuk, nem keveredik az olajjal, a vízzel együtt, annak részeként külön válik, a homok egyértelműen leül a palack aljára. Ha attól félünk, hogy molekuláris szinten marad valamennyi víz az olajban, nos, ez lehetséges, de ez olyan csekély, hogy mi nem fogjuk érzékelni. Egyébként sem kell tőle félni, hiszen pl. a temperafestéknél is vízzel keverjük az olajat és ez nem árt a képünknek.
Mennyire jó ez az olaj?
Hát, ha Rembrandtnak és kortársainak jó volt az így tisztított olaj, akkor ugye nekünk is jó lesz?
Az ő képei épsége már 400 esztendeje bizonyítják e módszer helyességét, hiszen ők pontosan így csinálták.
Jó napot lenne nekem egy festményem ami vászonra lett festve és koszos mivel tudnám meg tisztítani hogy ne sérüljön a festmény
Tapasztalataim: Végül tényleg letisztult. Én forrasztópákával lyukasztottam ki a nyák réteg felett. Vigyázni kell a kupak kilazításánál, mert hirtelen, sugárban indul meg az olaj kifolyása. 4 tálcával csináltam a sűrítést. Egy nagy műanyag tálcába raktam a 4 ételkiszállítós tálcát, amiben 1 cm-nél kevesebb olaj volt. Rá raktam 3 vékony lécet és a tetejére egy nagy üveglapot. Naponta kiraktam a napra, este és eső esetén behoztam a terasz alá. Azt hittem sosem kezd sűrűsödni, de egy lehűléses nap alkalmán egész méz szerű lett! Kettő tálcával egy hét előnyben voltam, nagyon nehezen ment át a lakk szűrő tölcséren. A másik részhez vettem háztartási boltban használt sütőolaj leszűréséhez való tölcsért. Egészen sűrű szita van bele építve. El lehet mosogatni és újra használni. Ha nehezen megy át a sűrű olaj, kicsit hajszárítóval fel lehet melegíteni és könnyebben átmegy. Nincsenek benne rovar maradékok. Lehet, hogy nem olcsóbb és munkaigényes, de az alkotás öröme benne van! 🙂
Kedves Krisztián! Több adagot is csináltam már Solio lenolajból, mivel nekünk amúgy is van itthon étkezési célra. Én sima hideg csapvizet — só és súlypát nélkül — használtam, ahogy te a videóban. Tapasztalatom, hogy nekem nem képződött olyan jellemző nyákréteg, mint neked a videóban. Volt, amelyik adagot 2 hétig hagytam állni, volt amelyiket kb. 2 hónapig, mert elfeledkeztem róla. Volt nyák, de nem rétegként jelentkezett, mint nálad, hanem nyákfoltként, kis foltokban úszott a víz és lenolaj találkozásánál. Én emiatt nem megvágtam az üveget lecsapoláskor, hanem fecskendővel szívtam le a tiszta lenolajat.
Kedves Éva!
Van amikor alapvetően is nagyon tiszta az olaj, ilyenkor fordul elő, hogy kevés a benne lévő nyák. ez már önmagában is jól használható.
Tapasztalataim: A környékemen, (Gödöllő, Veresegyház) csak fél literes Solio lenolajat kaptam. A fél liter 1250-1350 Ft. A tisztítás során az olaj összekeveredett az Aldiban vásárolt desztillált vízzel és zavaros lett. (emulzió képződött) A víz és az olaj szétvált, de az olaj áttetszősége megváltozott. Azt hittem a hozzáadott sótól van. Két nap múlva lecsapoltam. Most újra tisztítom só nélkül. Az olaj ugyan olyan zavaros maradt. A lecsapolásnál óvatosan kell kinyitni a kupakot, mert ha nagyobb a vágás, lyuk, akkor messzire spriccel és nagyobb átmérőjű lábasba kell állítani. Nem tudom mitől lesz újra tiszta…. Most akartam napon sűríteni. Esetleg lassú melegítéssel el lehet távolítani a bele keveredett vizet?
Kedves István! A zavarosság idővel megszűnik, több idő kell az emulzió különválásához, a napon sűrítés ezen segít, ki fog tisztulni közben.
Szia Krisztián! A mákolaj is alkalmas festőszer készítésre?
Köszönöm a válaszod!
Üdv: Gábor
Kedves Gábor!
Igen a mákolajból is lehet festőszert készíteni, de a mákolaj a leglassabban száradó festőolaj, emiatt csak olyan festőszerekbe ajánlott, ahol direkt a lassú száradás a cél. Illetve szokták még használni az olaj sárgulására érzékenyebb színeknél festék készítésre is, pl. kék színek és fehér színek esetében. Viszont itt is számolni kell a lassú száradással emiatt inkább a gyorsan száradó pigmentekhez használják, pl. kobalt kék, ólomfehér stb. A mákolaj érdekessége, hogy nagyon kevésbé sárgul, sötétedik idővel emiatt annyira alkalmas a fehér és kék színekhez. Hiszen az olaj sárguló hatása idővel megsárgítja a fehéreket és megzöldíti a kékeket.
Szia Krisztián a vizet forralni kell vagy hidegen adod hozzá a len olajhoz? köszi
Kedves Oszkár!
Hidegen is lehet használni a vizet, ha a sós víz módszerrel csinálod akkor érdemes meleg vizet használni a só könnyebb oldása mniat, de az olajhoz nem szükséges a meleg víz, nincs jelentősége a vízhőmérsékletének.
….. nem használok lenolajkencét. A tiszta „művészterpentinbe teszek gyorsítót, most főleg télen.
De köszönöm szépen!
Kedves Márta!
Az jó, ha nem használsz lenolajkencét, mert az nem ugyanaz mint a lenolaj. De a terpentin + gyorsító kombináció sem a legszerencsésebb. Egy kis lenolaj vagy dióolaj jót tenne a festőszerednek és a festészeti technikákban is új dimenziók nyílnának számodra.
Elhiszem, hogy izgalmas munka, és pozitív érzés a siker, de nem biztos, hogy olcsóbb lesz ez az olaj. Ha összeadod a ráfordított munkaperceket (palackok mosása, rázogatás, vízmelegítés, homok beszerzés) igen alacsony órabér jöhet ki. A maradék olaj lefejtése nem oldható meg egy fecskendővel, nagyon lassú leszívással? Miután levágod a palack felső részét, könnyű hozzáférni, és jól elkülönülő fázisok láthatók.
Kedves Edit!
Köszönöm az észrevételeidet, hasznos mert így néhány gondolatot megfogalmazhattam ezáltal a felvetéseid kapcsán.
Gazdasági szempontból lehet, hogy neked van igazad, de itt nem csak erről szól a történet. Miközben elmélyedsz az anyagokkal való ilyentén munkában, sokkal jobban megismered, megérted azok működését ami az alkotói munka hasznára válik idővel. Mivel a technikák sok esetben a megfelelő anyaghasználattól is függnek, így a saját technikai repertoárodat is kiszélesíted az anyagismeret terén megszerzett jártasságoddal. Az sincs kizárva, hogy az elveszett időt a festés közben szerzed vissza, pl. bizonyos tévutaktól megkíméled magad a magasabb ismereti szinted miatt. De ez még mindíg csak egy kis része a dolognak, hiszen a házilag tisztított hidegen sajtolt olajok egy csomó más festőszer recept kiindulási alapjai is egyben. Ott van pl. a dióolaj. Meggyőződésem, hogy az egyik legjobb festészeti olaj, ami számos tulajdonságában felülmúlja a lenolajat. Művész dióolajat ma Magyarországon egyik szaküzlet sem forgalmaz. Ehhez csak házilagos tisztítás útján tudsz hozzájutni. A Dióolaj, teljes keresztmetszetében szárad, nem kívülről, befelé mint a lenolaj. Így hosszabb távon gyorsabban keményedik át mint a lenolaj és kevésbé hajlamos a ráncosodásokra vastagabb rétegekben. A dióolaj több pigmentet képes felvenni, így ha valaki házilag készít festéket, akkor erősebb színezőerőt lehet vele elérni. Áramlási tulajdonságai is jobbak és fényesebb bevonatot ad. A dióolaj ezen kívűl kevésbé sárgul mint a lenolaj. Ez csak egy példa volt a sok közül, a festészeti olajokról több könyvet lehetne írni, ha minden összefüggést rögzíteni szeretnénk. A fecskendős módszer nekem is eszembe jutott, de nem vált be, mert a fecskendő erős szívó ereje felszívja, felkeveri a nyákréteget is, így valamennyi olajat ott kell hagyni, illetve későbbre eltenni.